Az APEH weblapján fentvannak a novemberre elszámolható üzemanyag árak.
http://www.apeh.hu/uzemanyag/uzemanyagarak/benzinar_2008.html
2008. november 1-je és november 30-a között alkalmazható üzemanyagárak:
Ólmozatlan motorbenzin | |
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin | 300 Ft/l |
|
|
Gázolaj | 311 Ft/l |
Keverék | 323 Ft/l |
LPG autógáz | 187 Ft/l |
A PRECÍZ ÚTNYILVÁNTARTÁS programot használók díjmentesen letölthetik a frissített üzemanyagárakat tartalmazó adatfájlt (norma szerinti elszámoláshoz szükséges).
A PRECÍZ RAKTÁROS program bár kizárólag magyar belföldi használatra szántuk, alkalmas Románia magyar lakta terület vagy magyar tulajdonú cég számára is. Először csak érdekes kérés volt, de kiderült hogy minimális formai igényekhez igazítás után simán használható, hiszen mint minden ebbe a programcsaládba tartozó programban az áfa kategória szabadon beállítható (aki Romániában dolgozik annak a 19% kell jelenleg) és a devizanem is átállítható Leire. A 11-es kódú (devizás) bizonylat a beállított deviza nemmel írja ki a bevét illetve kivét jegyeket.
Mód lett volna román nyelvű bizonylat nyomtatására is, de itt kifejezetten a magyar tulajdonos által kezelhető és magyarul megjelenő program volt a kérés.
Mint minden programunknál itt is beállítható a cég alapadatainál az alap devizanem, a bizonylat tipusoknál pedig a 11-es formátum (magyar nyelvű de bizonylat fejlécén beállított devizában) Ebben az esetben a termék cikktörzsben a megadott ár értékek, mind a beszerzési, mind a különböző értékesítési árak az adott devizára vonatkoznak.
Több féle menetlevél létezik. A teher, a speciális jármű és bérfuvarozó cégek járműveire mind, más más menetlevelet kell vezetni.
Itt most a kisvállalkozásokat leginkább érintő változatokról beszélek csak, ez pedig a személykocsi (céges vagy magán tulajdonú) vezetése estén vezetendő menetlevelet illetve az adatrögzítést segítő nyomtatványt ismertetem.
Fontos. Ha a kocsi ugyan személykocsis megjelenésű, de haszongépjármű akár a kresz, akár az adóügyi besorolása, akkor más menetlevél (áruszállítós) vonatkozik rá, üresen futástól vagy áruszállítástól függetlenül. Erről majd legközelebb beszélünk.
Aki útnyilvántartó programot használ, az általában alapvetően csak gyűjti az adatokat a személykocsival megtett útról, majd lekönyveli a programmal és a kinyomtatott listát aláírva használja bizonylatként. Természetesen lehet kézzel is vezetni az útnyilvántartást, ekkor a kocsiban írt menetlevelet szigorú számadás alá érdemes vonni (nyilvántartásba venni a kiadott sorszámokat és aláíratni a sofőrrel)
A céges menetlevélnek minden mozgást tartalmaznia kell, kivéve a cégautó adót is fizető cégek esetében, ahol magán út esetén csak a kezdetet és a véget kell fel tüntetni. Előbbi esetben elég mindig az út kezdetét, a megkezdés időpontját és az uticél megnevezését (okát) feltüntetni, mivel minden út az előző ulticéltól indul fizikailag.
A magán autó cégérdekből való használata esetében viszont nem kell értelemszerűen semmi mást nyilvántartani csak az adott céges útra vonatkozó kezdő és cél adatokat.
Ez tehát a kocsiban történő adatrögzítésre alkalmas adatgyűjtő lap, az Útnyiulvántartó programba ebből felvitt adatok alapján számoljuk ki a megtett utat, számoljunk el a norma szerinti fogyasztást,végezzük el a havi összesítéseket. Természetesen a kontrolling feladatokat is segítő listákat is innen tudjuk lekérni, például ha többen is vezetik a járművet akkor itt sofőrönként leszűrve is kinyomtatható, aláírattatható vagy számon kérhető a futásteljesítmény.
Kapcsolódó információk:
APEH üzemanyagárak
APEH fogyasztási normák a törvényben nem nevesített járművekre
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003.évi CXXVII. törvény (röviden csak: Jöt) valamint ennek egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III.10.) PM rendeletben tartalmazza a számítógépes nyilvántartás jogszabályi hátterét. Ezek a rendeletek 2008.01.01-től modosultak. Főleg a kisérő okmányok kitöltése. Míg eddig a készélet nyilvántartás volt csak szabályozva most sokkal szigorúbb rendelet lépett hatályba, mert az alapbizonylatok számítógépes kiállítása csak olyan programmal lehetséges amely számos a szokotnál szigorúbb követelménynek eleget tesz. Így a termékkisérő okmányok, az egyszerűsített kisérőokmányok, a borkisérő okmányok, valamint a bérfőzési lap számítógépes előállítását és kitöltését ezentúl a regionális ellenőrzési központ által engedélyezett számítógépes programokkal kell végezni.
A fentieknek megfelelően a legtöbb, csak az általános szabályoknak megfelelő készletező számlázó program ezekben az esetekben nem használható.
Mint az a sajtóban megjelent a kormányzat terveiben az szerepel, hogy a cégkivonat a jövőben ne tartalmazza - kötelező elemként - a tevékenységi kört.
Mivel a korábbi már bejegyzett tevékenységi kör kódok megváltoztak (lásd itt a blogon is volt már róla szó) így azt évvégéig (törvény szerint már az első félévben) meg kell változtatni.
Mivel a törvényi változtatások csak az öszi törvénykezési időszakban konkretizálódnak, így nem lehet tudni, hogy egyszerűen eltörlik visszamenőleg minden cég adatlapjáról, ekkor nincs semmi teendő, vagy csak a jövőben ne kelljen megadni.
Ha nem eltörlik akkor a korábbi hibás kódokat mégiscsak át kell vezetnie minden cégnek az újra vagy törlését kérni, akinek automatikusan azt nem tudták konvertálni (lásd korábbi bejegyzésünk) korábban (év elején). Lásd az ingyenes céginformációs rendszer.
A számlázó programokat és egyéb ügyviteli szoftvereket ez közvetlen módon nem érinti, viszont ne feledkezünk meg arról, hogy amikor a bevezették a cégkivonatban elég csak a főtevékenység elvet, evvel egy időben szép csöndben az APEH bevezette a kötelező és online azonnali tevékenységi kör bejelentést. Azaz a tervezett könnyítés ellenére továbbra is (sőt még inkább) oda kell majd figyelni milyen tevékenységet számláz a cég és az belefér-e valamely, az APEH-hez lejelentett tevékenységi körbe.
Néhány a témához kapcsolódó link:
http://www.teaorszamok.hu/ - tevékenységi körök keresése tartalom alapján
http://www.teaor.eu/ - átfordítás
Hivatalos formában a www.magyarorszag.hu-n keresztül is elérhető.
A világgazdaság 2008 júniusi cikke (halasztás előtti állapot).
A témába az origon megjelent cikk (MTI alapján), ahol egyéb változtatási kötelezettségekről is szó van, érdemes elolvasni.
és az fn.hu cikke ( Eltörlik a TEÁOR számokat cimmel) a Gazdasági Egyeztető Fórum (GEF) csütörtöki (2008.08.28) alakuló üléséről, ahol a fenti javaslat elhangzott.
.. és még sorolhatnánk a kezelői hibákon át, azt a rengeteg lehetőséget, amikor fontossá válik az adataink és esetenként a program mentése, vissza vagy új gépre áttöltése.
Bár programonként (gyártónként) más más az adatmentés módja, néhány általános alapelvet érdemes szemelőt tartani.
tehát aki a gépén lévő adatokról csak egy másolattal rendelkezik az már valami, de sokszor nem elégséges. A javasolt eljárás, hogy - napi használat esetén - legyen minden nap egy másolat (például Hétfő, Kedd,....Péntek feliratos) így ha az utolsó mentés megsérülne, akkor még mindig rendelkezésre áll az előző. Ebből következik, hogy a szerverre, USB memóriára stb. másolva, ha a több mentés ugyan arra az eszközre készül, akkor az olyan mintha csak egy mentésünk lenne, hiszen a mentést hordózó eszköz sérülése esetén minden mentés is elvész. Például, ha tűz üt ki, (földrengés, betörés...) és a szerverrel együtt leég a helységben lévő munka gép és egyéb eszköz is.....
Ebből következik, hogy
mentés. Például hálózaton másik telephelyre történő mentés, de a leg egyszerűbb az adott napi mentés CD / DVD lemez hazavitele. Ekkor betörés, földrengés, tűz, vírus stb. már nem árthat nekünk, az adataink szempontjából.
Ez program gyártó függő. A mi számlázó programjainknál, ügyviteli szoftvereinknél ez nem gond, nem kell semmilyen szakértői segítség, mivel kisvállalkozásokra van tervezve, így a program telepítési könyvtárát átmásolva, mind a program aktuális utolsó frissített változatát, mind az adatokat átmásoltuk. Mivel a programunk bármely 32 bites vagy újabb windows verzión fut, így nincs benne semmilyen registry koszolás vagy más ami a program telepítését igényelné. Ugyan így az adatbázis kezelés is könyvtár struktúrán belül meg van oldva, így az új gépre nem kell telepíteni semmilyen (pld. SQL) adatbázis kezelőt, egy sima alap installált windowson újra telepítés nélkül elmegy. Magyarán, ha bemásolták az új gépre csak ki kell húzni egy indító ikont az asztalra és már mehet is munka (a mi programjainknál ilyenkor kötelező egy FÁJL főménű RENDEZÉS->KILÉPÉS menüpontot futtatni, ezt javasolt a mentés előtt is, akkor gyorsabb a mentés és a betöltés)
Ha csak adatmentés lenne, akkor az a gond lehet, hogy az esetleg internetről frissített programok esetében, a CD-ről telepített régi program nem ismeri az újabb program adatait. Ekkor be kell szerezni a program legfrisebb változatát. Tehát javasolt az aktuális év program és adatmentését is elvégezni. Könyebb gyorsabb egyszerűbb a visszaállítás.
Figyelem a fentiek ezekre nem vonatkoznak. A VPOP-s rendszerekre sokkal szigorúbb előírások vonatkoznak, mint a fent leírtak. Ott minden esetben a program gyártójával is kell egyeztetni.
Nos erről csak az a véleményem , hogy a napi nyolc órai munka (bár csak ennyi lenne) után az a pár perc csak tervezés és odafigyelés kérdése. Ha nincs mentésünk az sokkal több időnkbe, idegességbe és ezzel együtt anyagi veszteségbe fog kerülni. Ha semmi mást csak egy sima újra írható CD-t (5 db-ot a fentieknek megfelelően) használunk, akkor a törlés és írás művelet, ha egyszer be van állítva a mentés már nem lehet gond.
A legjobb persze, ha szerver van és be van állítva, hogy hajnalban magától végezze el a törlést és mentést, majd nyújtsa ki a nyelvét, hogy reggel a beérkező első dolgozó ki tudja cserélni (ne feledje el cserélni) a CD-t (vagy DVD-t) Ezzel a módszerrel természetesen a kisvállalkozás többi fontos adatait (szerződések, dokumentumok, levelezés) is elmenthető egy kalap alatt.
Egyre több magyar cég nyit valamilyen román leányvállalatot, ahova magyar kezelő felületű, de a romániai előírásoknak megfelelő formátumú számlát nyomtató programot keresnek.
Mi konkrétan három variációt készítettünk el.
- az első egy teljesen román nyelvű kezelő felületű devizás számlázó program
- a második egy magyar kezelő felületű (lényegében a magyar változat összes analitikájával), de román nyelvű számlát nyomtat, és végül a
- a készlet program (számla kiállítás, számla iktatás, szállítólevél kiállítás, szállítólevél iktatás, raktár bevét és kivétjegy valamint raktárközi bizonylat kezelése) itt csak a kinyomtatott számla román nyelvű, de minden más bizonylat és a kezelő felület magyar nyelvű. Az elszámoló deviza a román lej, de a bizonylatok bármilyen más devizában kiállíthatóak.
Jellemző, hogy ilyenkor üt vissza a több évtizedes fejlesztési mult, mert a listák nagyobb része ami korábban született, bizony nem univerzális, hanem "be van huzalozva" a Ft jelzés.
A sok romániai és szlovák cégindítás miatt, azt hittük, hogy nagyobb szükség lesz az ilyen jellegű programokra, de a helyi szoftverfejlesztők gyorsan beérték a magyarokat és már számos helyi program kapható ott is kisvállalkozásoknak.A magyar fejlesztők hátránya még a távolság (nem napi gyakorlat és a jogszabályok változásáról csak a vevőktől értesülünk) és az is hogy általában nincs a környező országok (szakmai) nyelvén jól beszélő munkatárs, így mind a fejlesztés mind később a vevőszolgálat behatárolja a potenciális ügyefeleket. Persze lehetne helyi együttműködő partnert találni, de tudjuk a saját tapasztalatainkból, hogy bizony a külföldi rendszerekben amelyeket Magyarországra hoztak és honosítottak, amikor a jogszabály változik bizony sokszor nehéz és drága kiverni a szállítóbol, hogy január 1-től már az új rendszer működjön hibátlanul, magyarul.
Fontos megjegyezni, hogy minden deviza kezelésre is alkalmas számla modulunk tud román/magyar nyelvű számlát nyomtatni, ezek azonban a magyar előírások szerint készültek, így a romániai adószámmal, helyi adóalanyként nem használhatóak. Ugyan akkor magyar adóalany romániai export esetében minden további nélkül használhatja, illetve fordítva is igaz román piacra szánt programot magyar adóalany nem használhat a hazai előírások betartása nélkül.
Az adózóna.hu oldala, ahol bárki számára - tájékoztató jelleggel - hozzáférhető a TEÁOR '03 fordító TEÁOR '08-ra, azaz az ezévben minden cégnek a tevékenységi kört azonosító kódját át kell vezetnie a cégbíróságon és az APEHnál is. Útóbbinál ne feledjük el, hogy minden a cégbejegyzésben nem szereplő tevékenységet is be kell jelenteni (elektronikusan is lehet).
Azonban ez a gyors fordító csak arra elegendő hogy felvillantsa a lehetséges változatokat, ugyanis a TEÁOR valós szöveges tartalma nem jelenik meg, így például a cégem korábbi szoftver fejlesztés cimszava a 7221 Szoftver-kiadás -ra a TEÁOR '08 -ként
5821 Számítógépes játék kiadása
5829 Egyéb szoftverkiadás
6201 Számítógépes programozás
jelenik meg, amiből a játék kizárható, de a másik kettő között már nehezebb dönteni egyéb információ hiányában (egyébként az 5929 a jó válasz, mivel úgynevezett dobozos szoftvereket csinálunk, azaz a kisvállalkozó be megy egy számítástechnikai boltba, leemelik a polcról és nem egyedileg neki íródik).
Az idézett törvényi bekezdések szövege a 2008.05.01.-től érvényes módosításokat is tartalmazza (szürke szövegrészek).
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 59. §-ának előlegre vonatkozó szabálya az áfatörvény 58. §-a szerint teljesülő ügyletek esetén nem értelmezhető. Az áfatörvény alkalmazásában előlegről ugyanis csak abban az esetben beszélünk, ha a beszerző vagy igénybevevő adóalanynak szerződéses vagy jogszabályon alapuló kötelezettsége van a teljesítést (azaz az áfatörvény 55-58. §-ai szerinti teljesítési időpontot)
55. § (1) Az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (a továbbiakban: teljesítés).
(2) Az (1) bekezdéshez fűződő joghatás beáll abban az esetben is, ha teljesítés hiánya ellenére számlakibocsátás történik. A joghatás a számlán a termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként szereplő személyre, szervezetre áll be, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a számlakibocsátás ellenére teljesítés nem történt, vagy ha teljesítés történt ugyan, de azt más teljesítette.
56. § A fizetendő adót – ha e törvény másként nem rendelkezik – a teljesítéskor kell megállapítani.
57. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ügylet tárgya természetben osztható és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs, a részteljesítés is teljesítés.
(2) Bírósági vagy más hatósági eljárás keretében bíróságnak vagy más hatóságnak nyújtott szolgáltatás esetében, ha az ennek fejében járó ellenértéket a bíróság vagy más hatóság határozattal (végzéssel) állapítja meg, teljesítés az ellenértéket megállapító jogerős határozatnak (végzésnek) a szolgáltatás nyújtójával történ közlése.
megelőzően az ellenérték egy meghatározott részét, esetleg egészét megfizetni. (Ez azt is jelenti, hogy nem minősül előlegfizetésnek, így a normál szabályok szerint adózik az ügylet, ha az ellenértéket megfizetni köteles fél saját döntése alapján előbb fizet, mint a teljesítés napja van.)
Figyelem. Az utolsó mondat a kiállított számlára (jővőbeni teljesítési időponttal) előre fizetésre vonatkozik - értelmezésem szerint -, amennyiben Előlegbekérő levélre vagy csak úgy fizet (utaláson jelezve annak előleg voltát), akkor a pénz beérkezési időpontjára vonatkozó teljesítési idejű előlegszámla kiállítása az előírás. Azonban amennyiben még az utalás napján megállapodás alapján számla kerül kiállításra és ez alapján utalnak, akkor a számla teljesítési napja a megállapodás szerinti lehet (speciális esetben a fizetési határidővel egyező) dátum kerül a számlára és az összege sem kell, hogy megegyezzen (lehet nagyobb, amennyiben nem százszázalékos előtörlesztésben állapodtak meg) Figyelem a megállapodás szövege alapján ez lehet részszámla is.
Az áfatörvény 58. §-ában foglalt szabálynak a lényege ugyanakkor éppen az, hogy az adott ügylet vonatkozásában az ügyletre vonatkozó bármely fizetési határidő teljesítési időpontnak minősül. Az „előlegként” megfizetésre kerülő összegnek is – értelemszerűen – van egy fizetési határideje, ami egyben azt is jelenti, hogy az áfatörvény 58. §-a szerint minősülő ügyletekre tekintettel előre átadott összeg nem az áfatörvény 59. §-a szerinti előleg, hanem az adott elszámolási időszakra vonatkozó, a „végfizetési” határidőtől különböző másik fizetési határidőben térítendő összeg, azaz tulajdonképpen egy újabb 58. § szerinti teljesítési időpont.
A jogszabályi előírásoknak megfelelő bizonylatolás valósulhat meg akkor is, ha az adóalany az adott elszámolási időszakon belül „előleget” szed be, és esetlegesen a tényleges teljesítések ismerete hiányában a számlán nem tudja a beszedett ellenértéknek megfelelő mennyiséget feltüntetni, ugyanis az áfatörvény 169. §-ából levezethető, hogy mennyiséget csak abban az esetben kell feltüntetni a számlán, ha az az ügylet jellegéből fakadóan meghatározható.
169. § A számla kötelező adattartalma a következő:
......
f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége, illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;
A következő bekezdés valójában két külön számla, az egyik egy előleg számla 5.-én - amennyiben előlegbekérő levél alapján átutalták a pénzt - vagy rész számla előre kiállítva. A másik egy gyűjtő számla (valójában végszámla, amit legkésőbb a következő hó 15. napjáig ki kell állítani - a teljesítésekről - a törvény szerint, akkor is ha más a megállapodás! Tehát ebből is látszik, hogy a számla tartalmát nem annak neve, hanem annak tartalma és a kiállítás alapjának számító szerződés/megrendelés dönti el. Jelen esetben a végszámlát a jelenleg érvényes (2008-as) törvényben nevesített fogalommal érdemesebb ellátni ("gyűjtőszámla") amin a már számlázott előleget is feltüntetem (mintha ez végszámla lenne és az is, hiszen a levont előleg (tétel) lesz az amitől azzá válik.
Például a felek havi elszámolásban állapodtak meg, amely szerint minden hónap utolsó napján összesítik az adott hónapban történt teljesítéseket. A fizetési határidő a tárgyhót követő hó 15. napja, ami azt jelenti, hogy a teljesítés időpontja a következő hónap 15. napja lesz. Amennyiben a teljesítésre kötelezett fél a tárgyhónap 5. napjáig az előző havi teljesítések ellenértéke 50 százalékának megfelelő „előleget” kér finanszírozási okokból, amelyet tárgyhónapra vonatkozóan tárgyhó 5-ig bezárólag kell kifizetni, akkor – tekintettel arra, hogy a tárgyhó 5-ig teljesítendő „előlegfizetésre” vonatkozó határidő is tulajdonképpen a tárgyhónapra, mint elszámolási időszakra vonatkozó fizetési határidő – ezen időpont fizetési határidőként az áfatörvény 58. §-a szerinti teljesítési időpontnak minősül.
Ez azt jelenti, hogy a tárgyhavi teljesítések tekintetében két fizetési határidő, azaz két 58. § szerinti teljesítési időpont lesz, az egyik tárgyhó 5-e – amikorra az „előlegfizetést” teljesíteni kellett –, a másik tárgyhót követő hó 15-e, amely időpontban az elszámolás eredményeként az „előleg” összegével nem fedezett szolgáltatásokat kell kifizetni.
Ne feledkezzünk meg arról, hogy a gyűjtőszámlának törvényi feltétele az előzetes megállapodás (írásban), azaz legyen szerződés vagy megrendelés, ami a gyűjtőszámla alapja.
(Pénzügyminisztérium Forgalmi adók, Vám és Jövedéki Főosztály 11711/1/2008. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559844891)
A fentiekből is látható félreérthetősége miatt javasolt az oldalt kinyomtatni, mielött azt az APEH törölné. Ez ugyan egy jogi eljárásban nem számít (ott csak a törvény szószeszerinti szövege és annak ügyvédek által történő értelmezése számít), de legalább a jóhiszeműségünket igazolhatjuk.
Használhatom-e a régi számlázó programom (erre sajnos valójában mindenkinek magának kell választ adni az alábbiak alapján:
- a kinyomtatott számla tartalmazza-e a kötelező formai elemeket bele értve a számla módosító bizonylatot is
- rendelkezem-e a gyártó jognyilatkozatával, amely a cégem nevére szól és alá van írva, amelyben a cég nyilatkozik, hogy az aktuális törvényi előírásoknak megfelel, és ilyen számlák kiállítására alkalmas a program. A törvény nem írja elő, de illik legalább mellékletben ezeket a törvényeket felsorolni. Ilyen igazolást értelemszerűen minden gyártó a programfrissítés mellé díjmentesen mellékeli általában (fizetős frissítés esetében). A gond azoknál van akiknek a frissítés díjmentesen jár - mi ezeknek saját költségünkre díjmentesen megküldtük - hiszen vásárláskor egy fix díjmentes a törvényi előírásoknak megfelelő használatot igértünk és ennek feltétele az aktuális törvényi előíráskra hivatkozó jognyilatkozat. Elvben véleményem szerint faxolva is megfelelne (az uniós csatlakozás óta ez ugyan olyan okiratnak minősül mint ha az eredetit a kezemben tartanám), de tény hogy sok revizor ebben is kukacoskodik, tehát az a biztos, ha ebből eredeti, aláírt és aktuális van a kezemben.
- rendelkezem-e a programhoz a gyártó által adott nyomtatott leírással, ami alapján az ellenőr a programon próbaszámlát tud kiállítani, ellenőrizve a számlázó programokra előírt kötelező elemek betartását (áfa törvény és PM rendeletek) és hogy a számlát kiállító a nyomtatványokhoz hasonlóan fel tudja-e tüntetni a törvényes számlához szükséges adatokat (ami nem a programokra előírt kötelező elem - ezeket ugyanis nem módosíthatja)
A PM, az APEH, a VPOP és az NNYI megkeresése alapján a gyártók azonban csak arról fognak ilyen igazolást kiadni, amikor a vevő vásárolta vagy frissítette a programot. Azaz az akkori megfelelésről, hogy ezen felül az új előírásoknak miképpen tesz eleget a vevő arról ők értelemszerűen nem nyilatkozhatnak.
- számlát módosító bizonylat 2-4 plusz adat kezelése
- csoportos adószám feltüntetése a vevő adataiban, ahol az előírt
- fordított adózás (nem nulla nyomtatása mert nem nulla az adó, csak nincs felszámítva a bizonylaton), tehát legyen az adó összesítőben egy sor ahol egyértelműen látszik az adó alapja, amit a vevőnek kell majd felszámítania
- a fordított adózás tényét a számlán egyértelműen jelölni kell, hogy a vevő azt tudomásul vette
- a nyomtatott számlán azonosító (praktikusan a végén lent), ami az azt kiállító szoftvert, vagy annak gyártóját azonosíthatja adóellenőrzéskor
- a számlát a teljesítést követő 15 napon belül kell kiállítani, tehát figyelmeztet-e a program az esetleges téves dátumozásra
- kezeli a gyűjtőszámlát (ez az egy legális módja van a 15 napos határidő egy hónapra növelésének)
- rész számla kezelése
- előleg számla kezelése
- deviza számlán feltünteti-e az adó mértékét Ft-ban is (belföldi adóalanyok közti értékesítés esetében) és praktikusan az árfolyamot is a könyvelés megkönnyítésére
- Megváltoztak a használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó szabályok.
- utazással kapcsolatos költségek átszámlázása - már nem csak utazási irodákat érint!
- bár nem kötelező, de praktikus a 0 / 5 Ft-os kerekítés március 1-től készpénzes számlán és pénztárbizonylaton való feltüntetése
Ezeket részben az APEH is összefoglalta egy tájékoztatóban, erről is olvashatnak itt:
Számlázás számítógépes programmal 2008
A már korábban is létező esetleg enyhülő követelményeket (tételsor adatai, adó összesító sor. végösszesen feltüntetése), VTSZ, SZJ hol kötelező, hol nem stb itt most nem részleteztem.
