HTML

Linkblog

Számlázó program

Tanácsok számítógéppel (számlázó programmal) készülő nyomtatott számlák kiállításához. A napi fejlesztői munkám kapcsán felmerült problémák úgy tűnik nem csak kisvállalkozó ügyfeleinket érdeklik, ezért az általánosabb problémákat, eljárásokat, ötleteket ide is megírom. Az itt leírtak nem helyettesítik a törvény ismeretét, erre jogi eljárásban hivatkozni nem lehet, de rávezethet, hogy hol és minek érdemes utána nézni. A 20 éves fejlesztési tapasztalatom remélem kézzel fogható hasznot hoz minden kedves olvasómnak.

2008.08.08. 09:56 szamlazoprogram

Előlegbekérő levél és az előleg számla (végszámla)

1.) Előlegbekérő levél

  Alapesetben előlegbekérő levélnek minősül elvileg minden olyan bizonylat, ami alakilag nem felel meg a számla tartalmának, de pénz utalására szólít fel, vagy vár el (pld újság előfizetés). Figyelem ! Nagyon fontos momentum, hogy ha valamit nem számlának hívok, de tartalmilag azzal megegyezik, attól az még számlaként is figyelembe vehető (adóellenőrzés)! Tehát lehetőség szerint soha ne tartalmazza az adó pontos mértékére  vonatkozó elemet például, hanem csak a bruttó fizetendő összeg szerepeljen rajta. A számla szó, vagy arra utalás csak határozott szövegkörnyezetben legyen.

2.) Előleg átvétele készpénzben vagy utalás.

  Amennyiben az előleget készpénzben fizetik ki, arról eleve érdemesebb az előlegszámlát kiállítani, hiszen 15 napon belül ezzel a teljesítési dátummal (bevételi pénztár bizonylat dátuma) mindenképpen kell legalább előlegszámlát létrehozni.
  Speciális eset a csekkes befizetés. A postán ez ugyan készpénzforgalom, de könyveléstechnikailag banki forgalomnak számít. Ebből következik, hogy a banki jóváírás napjától számított 15 napon belül a számlát ki kell róla állítani. Speciális eset az újság előfizetésé. Az ugyanis folyamatos teljesítésűnek minősül és így a számla fizetési határideje a teljesítési dátum. Vagy a pénz beérkezése? Vagy az újság megjelenése (példáuldecemberben éves előfizetés) ?
Itt is látszik, hogy mennyire nem egyértelmű, amikor "teljesítés" fogalom alatt egy bizonylaton kellene megjeleníteni minimum két fogalmat (fizikai esemény tényleges, várható vagy adóügyi szempontból elszámolhatóság kezdete - mert a tényleges az ettől független is lehet például a bizonylat kézhezvétele vagy más okból). Ha igazán egyértelmű bizonylatot szeretnék tervezni, akkor erre bizony eleve négy rovatot kellene hagyni (furcsamód, vagy talán mégsem, de ez sem a kiállítónak, sem a befogadónak sem az adóellenőröknek nem érdeke - persze más más okból).

3.) Több előleg - többszöri előleg befizetése.

Amennyiben egy eseményhez többszöri előleg befizetésében állapodnak meg a felek, akkor minden egyes befizetésre a fentiek érvényesek. Azaz elvben külön-külön előlegszámlát kell kiállítani, akkor is ha 15 napon belül történik a többszöri előleg befizetés. Ugyanis a teljesítési dátumnak a befizetéssel egyeznie kell. Érdekes helyzet ebből a szempontból az utolsó előleg megérkezése, amennyiben 100%-os előlegről beszélünk. Ebben az esetben, ha ragaszkodunk az egyértelmű bizonylatoláshoz, akkor szintén előlegszámlát állítunk ki, majd rögtön egy végszámlát (ebben természetesen a még fizetendő összeg nulla lesz). Elvben megoldható lenne az utolsó részletnél, hogy azonos teljesítési dátum esetében az utolsó számla a végszámla, aminek a még fizetendő összege az utolsó részlet, de jogilag erre a számlára csak akkor utalhatott volna az ügyfél, ha már megkapta (pld faxon), tehát a számla kiállításának a napja még minimum előző napinak kellene lennie. Ugyanakkor az előleg és a végszámla ugyan úgy mint minden más számla nem a felirattól, hanem annak kiállítási módjától és tartalmától függ. Szélsőséges esetben a számla szónak sem kellene rajta szerepelnie, ha minden más rajta van a törvényben előírtaknak megfelelően. Tehát az utolsó előlegről, akár a végszámlát is kiállíthatom, de mi a fenti egyértelműbb eljárást javasoljuk. A könyvelők dolgát is megkönnyitik, ha egyértelműbben bizonylatolnak.
  Én legalábbis azt tartom, hogy legyen törvényes a bizonylat, szolgálja annak kiállítóját (jogi, kereskedelmi és marketing szempontból is), ne sértse és ha lehet támogassa annak befogadóját, mind a vevőt, mind annak és a saját könyvelőnket is beleértve (de dolgozhatnak vele még könyvizsgálók, revizorok). Tehát illik körültekintően, egyértelműen de legfőképpen szabályosan kiállítani és éppen ezért mindig alaposan ellenőrizve kibocsátani a bizonylatainkat, ha nem akarunk később sokkal több és ezért felesleges munkát okozni magunknak (nem beszélve az anyagi veszteség - büntetés - lehetőségéről).

4.) Végszámla kiállítása.

 Mint az az előzőekből következik, akár egy 100%-os előleg számlám is lehet, amiről végszámlát kell készíteni, de lehet több rész előleg is és még hátralékról végszámlát kiállítani. Itt azonban nagyon sok variáció van. Az egyszerűbb esetekben a teljesítés jól behatárolható, de más esetben nehezen meghatározható a végszámla valós teljesítési dátuma, vagy legalábbis kellemetlen könyvelni. Ezt befolyásolhatja az előlegszámlákon már elszámolt teljesítési időszakok és mondjuk egy teljesítési jegyzkönyv dátuma, variálva építési visszatartás és egyéb fogalmakkal. A lényeg, hogy fel kell tüntetni a már kifzetett előleg és annak bizonylatainak azonosítóját (javasolt megint csak az egyértelműség, azaz önálló soron hozni minden előleget) és a tényleges értékesítés valós értékesítési árát függetlenül attól, hogy az milyen kedvezményekkel lett meghatározva, vagy éppen milyen garanciális visszatartások vagy más ezt módosító jogi kiegészítés kerül még a számlára.
 Sajnos a végszámla az megér egy külön kis értekezést (például ez év -2008 - decemebrében kifizetek 20%-os áfával előleget majd februárban az új áfakategóriával, akkor a végszámlán...)

5.) Rész számla, vagy előlegszámla?

  Ilyen van is meg nincs is. Egyfelől egy számlát bárminek hívhatok, az annak tartalma alapján kerül besorolásra. Tehát, ha én a vevővel előzetesen több részletben történő fizetésben állapodtam meg, arról készíthetek előlegszámlát is, meg rész számlát is. A különbség a kiállítás időpontjában van. Míg az előbbit utólag állítom ki - és éppen ezért adófizetési kötelezettségem közvetlenül emiatt legalábbis csak ekkor keletkezik - addig a részszámlát, ha nem fizetik ki az elvárt bevétel/adó legalábbis könyvelésre kerül, akkor is, ha nem folyik be a bevétel adófizetési/könyvelési időszakon belül. 


* az itt leírtak sok esetben nem minden részletre terjednek ki, azt elsősorban mivel én programozó vagyok a bizonylat kiállítása irányából közeliti meg. Ezért hagytam bizonytalanságot például a végszámla teljesítési dátuma körül.


 

2 komment

Címkék: előlegbekérő levél előleg számla végszámla


A bejegyzés trackback címe:

https://szamlazoprogram.blog.hu/api/trackback/id/tr83606369

Trackbackek, pingbackek:

Pingback: User links about "szamla" on iLinkShare 2009.03.31. 20:03:23

[...]5 votesElőlegbekérő levél és az előleg számla (végszámla)>> saved by[...]

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Addsa 2010.01.05. 00:42:23

Mi a helyzet a végszámlával olyankor, ha van előleg és van részszámla is. A végszámla tartalmazza tételként a részszámát is?

Mi a helyzet, ha egy előleg- vagy részszámlán különböző ÁFA kategóriába eső tételek vannak. A végszámlán pedig egy előleg- vagy részszámla egy tétel csupán. A végszámla ÁFA összesítőjében milyen sorok szerepelnek ha a végszámlának csak egy saját tétele van ami mondjuk 25%-os a többi mind előleg- vagy részszámla.

A végszámlán ha még mondjuk maradt összeg amit számláznom kell, akkor ezt a maradékot kell feltüntetnem, vagy az összesent és majd a negatív előjellel felsorolt előleg- és részszámlák összege kiadja fizetendőként a maradékot.

Köszönöm!

szamlazoprogram · http://www.precizss.hu 2010.01.05. 02:23:47

@Addsa: A rész számla a végszámlának nem része, de ebben én mint szoftveres nem szeretnék tanácsot adni.
Amit irok az csak logikai levezetés.

A vég számla mint fogalom itt két különböző tényleges eljárást takar.

Az egyik a hagyományos előleg és (vég) számla. Itt az idők folyamán a valós csak pénzügyi (ha úgy tetszik bruttó módú) tartalomtól mára elment a szabályozás az adott pénzügyi mozgás időpontjára befagyasztott adóelszámolási pillanatra - kiskapuk bezárása okán)

A másik helyesen úgy lehetne megfogalmazni, hogy utolsó rész számla szerződés szerint. Ebben csak melléklet az addigi rész számlák összesítője.

Ha ezt a logikát követem akkor az előleg vonatkozhat bármely rész számlára is, tehát az előleg végszámlája lehet a szerződés egyik rész számlája, csak hogy tovább bonyolítsam a figyelembe veendő szempontokat, de így talán érthetőbb is. Azaz az előleg bekérőn meg kell határoznom hogy mivel szemben kérek előleget és az mikor kerül elszámolásra (nem a számla teljesítési szempontjából mert az az előleg beérkezési dátuma - 2010.01.01-ei állapot a komment írása). Ha én X előleget kérek akkor az állhat az első rész teljesítéssel szemben is de állhat a végelszámolással szemben is. Ez a fogalom csorbítás szándékos, ugyanis más elbírálás alá eshet ha rész számlaként végszámlázom az előleget és más ha csak a végén számolom el (de közben mondjuk csődbe megyek) A kifacsart példából azonban jól érzékelhető, hogy mindkét esetben másik "szerződés" alapján történik az elszámolás, még ha egy fizikailag egy szerződés része is.
-------------------------
Más áfa tartalmú előleg kezelése :
(A rész számla, önmagában jogi értelemben teljes körű számla, tehát csak szerződés összesítőjébe kerül bele, a végszámlára szerintem nem, így ezt részét a kérdésnek figyelmen kivül hagytam.)
2008.07.01-től nevesítetten is (szemmel láthatóan politikai okokból - lásd lakás előlegek) eltértek végleg a korábbi (bruttó) pénzügyi előleg jellegtől és gyakorlatilag a rész számlával egyező módon számolják el, de előlegként végszámlázva. Ezért számla szintjén ma is "létezik" pld 20%-os áfa. Miért is?
Mert az előleget nem a (vég) számla kiállításakor érvényes adó törvények alapján számolják el mint korábban, hanem az előleg megfizetésekor érvényes részt a végszámlában is így kell feltüntetni. Tehát a végszámla két rész tételből fog állni (régi áfás és új áfás - befizetés szerint) és ezzel szemben állnak a csökkentő befizetett előlegek tételei, a befizetés szerint. Számvitelileg nyilván való nonszensz és az áfa emelést volt hivatott a beruházok (multik és milyen véletlen az állam általi illetve magánszemélyek lakás vásárlásainak finanszirozását kell csak végig gondolni) esetében enyhiteni (magán vélemény, de korábban amikor csökkent az áfa miért nem így volt?).

Remélem érthetően elbonyolítottam a kérdést .-)