HTML

Linkblog

Számlázó program

Tanácsok számítógéppel (számlázó programmal) készülő nyomtatott számlák kiállításához. A napi fejlesztői munkám kapcsán felmerült problémák úgy tűnik nem csak kisvállalkozó ügyfeleinket érdeklik, ezért az általánosabb problémákat, eljárásokat, ötleteket ide is megírom. Az itt leírtak nem helyettesítik a törvény ismeretét, erre jogi eljárásban hivatkozni nem lehet, de rávezethet, hogy hol és minek érdemes utána nézni. A 20 éves fejlesztési tapasztalatom remélem kézzel fogható hasznot hoz minden kedves olvasómnak.

2008.08.14. 12:22 szamlazoprogram

Számlát módosító bizonylat, avagy okirat?

2008.01.01-től eltörölték a stornó számlát?

Mi az a bizonylat ami a javításokhoz használható? Kell-e rá számlával egyenértékű okirat felirat? Vagy Számlát módosító bizonylat?

Az Áfa tv. 170. §:

170. § (1) A 168. § (2) bekezdésében említett okirat kötelező adattartalma a következő:
a) az okirat kibocsátásának kelte;
b) az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja;
c) hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;
(a d pontot 2008.05.01-től eltörölték)
e) a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van.
(2) Eltérő rendelkezés hiányában a 168. § (2) bekezdésében említett okiratra a továbbiakban e törvénynek a számlára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

168 § (2) A számlával egy tekintet alá esik minden más, az (1) bekezdéstől eltérő okirat is, amely megfelel a 170. §-ban meghatározott feltételeknek és kétséget kizáróan az adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja.

 Ennek minimális adattartama eltér a normál számláétól (több):
három másik rovatot is tartalmaz:
- a tárgy (vagy indoklás) sorban kell megadni, a javítás okát (az adat helyét is, amely változott)
- az eredeti számla azonosítóját
- az eredeti teljesítési időt - bár ez nem tételes törvényi követelmény -, alapesetben ez az azon felszámított adó elszámolásának ideje, amelyet érinthet a módosító bizonylat - azonban itt most nem részletezett módon, de a módosító bizonylat átadás átvételét főleg annak idejét érdemes aláírattatni a befogadóval, lévén ez is befolyásolhatja  a módosító bizonylaton szereplő adó elszámolásának időpontját.

Figyelem 2008.05.01-től törölték a 170 § d pontját, mely tévesen azt modta ki, hogy az eredeti számlán szereplő vevő adatokat is fel kell tüntetni. Ezt számos tanfolyamon és kiadványban úgy értelmezték, hogy mostantól ezt nem kell feltüntetni.
  Ez nem igaz. A 2-es bekezdés értelmében mind a vevő nevét és cimét, valamint, ha azt egyéb előírás megköveteli a vevő magyar adószámát, ha érintett a csoportos adószámát és  európai úniós áfa alany vevő esetében a saját uniós adószámot is (ha van).
Azért is kellett elhagyni ezt a pontot, mert a javítóbizonylat vevő adatai, amennyiben pont azokban volt a hiba a kiállított számlában nem egyezhetnek meg a számlával normális esetben (persze lehet kreállni speciális nyomtatványt két vevő rovattal - rossz adatok a törvény szerint és a jó adatoknak is egy -, de tudtommal ilyent egy cég sem készített rajtunk kivül - mi ugyan megcsináltuk, de a kibocsátott verzióban mi sem hagytuk benne, a vevő adatai a megjegyzés szövegében javíthatóak voltak, vagy a hagyományos stornó eljárással - lévén, hogy a hibásvevőnek teljesítés nem történhetett.)

Bizonylat neve.

 Mint azt a különféle számlák esetében, úgy itt sincs nevesítve a bizonylat neve. A lényeg hogy az elnevezés és tartalma egyértelműen utaljon annak funkciójára és feleljen meg adattartamában a fentieknek. Így a legpraktikusabb elnevezés a SZÁMLÁT MÓDOSÍTÓ BIZONYLAT, de lehet akár sima számla szó is, csak szerepeljen valahol rajta a számla javítási célból való kiállítás. Ebből következik, hogy a törvényben általános bizonylat csoportot meghatározó "számlával egy tekintet alá eső okirat" szöveg feltüntetése sem kell. Természetesen feltüntethető, hiszen több információ lehet a bizonylaton, csak a törvényben előírtnál kevesebb nem.

  Miért van, kell-e üres sor (nullás tétel sor), amennyiben az eredeti számlán nem tételt és ezzel összeget módosítok, azaz  a módosító bizonylat nullás értékü.

  A válasz elég szélsőséges, vitatható de röviden szerintem igen, mivel a számlának egyértelműnek és tartalmi előírás az azon feszámított érték/adó stb mértékének feltüntetése, jelen esetben a nulláé, így egyértelmű és nem vélelmezhető azon nem szereplő adat nyomtatási hiba vagy más okból való hiánya. Azaz ugyan úgy mint a számlának kell lennie tételsornak, adó összesítőnek adónemenként és végösszesen soroknak. Az egyértelműség és az  elhagyhatóság egymásnak ellentmondó  tulajdonságok, de tartsuk tiszteletben, mind a saját, mind a befogadó cég könyvelését, tehát így egyértelmű egy bizonylat. Azaz egy bizonylatot nem csak az APEH ellenőrnek kell gyártani, azzal főleg nem ők fognak nap mint nap dolgozni, hanem munkatársaink, partnereink is.

Idegen nyelvű számlát módosító bizonylat.

Erre ugyan az vonatkozik, mint a számlára. Minden további nélkül lehet, de erősen ajánlott a kétnyelvű használata (adó ellenőrzéskor a revizor kérheti a bizonylat hiteles magyar fordítását - á minimum 5000,- Ft/bizonylat)

Idegen befogadó, azaz mit kezd  a módosító bizonylattal egy külföldi?

 Itt nehéz jó tanácsot adni. Mit programozónak nincs sok dolgom, hiszen nem lehet a világ összes országában a befogadó szerinti szövegre előre gyártani idegen nyelévű és a két hatóság által egyöntetűen elfogadható bizonylat formátumot gyártani. Szerencsére nem is kell.
 A megoldás egyértelműen az, hogy ha a bizonylatot még nem bocsátottuk ki és egyéb okokból (pélául hibás vevő adatok) amúgy is stornózható tegyük meg azt, így a vevő felé a hibánk meg sem jelenik.
 Amennyiben a vevő jelez vissza, akkor magyar bizonylat mintájára idegen nyelven is tüntessük fel a korrekciós bizonylat okát és az adatot amit módosítunk. Rosszabb eset az uniós vevő másik hónapban eljárás, hiszen ekkor már bekerül(hetett) az uniós gépezetbe a korábbi hibás számla. Itt minden esetben egyeztesünk a vevővel, hogy ő milyen adattartalmat vár el.

 Használhatom-e a régi storno, helyesbítő, jóváíró, viszárus stb elnevezésű számlákat ?

 A törvény külön bekezdésben (170.§) nevesíti a javító bizonylat önállóságát, de nem zárja ki (egy a deviza számláknál szereplő állásfoglalás alapján), hogy a javító számla egyedi, kihagyás nélküli növekvő sorszámozásnak a normál számlák között szerepeltetésével is eleget lehet tenni.
  Azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy a javító bizonylaton két (három) rovattal több van, mint egy normál számlán és egyértelműen meg kell lülönböztetni, jelölni kell annak funkcióját.

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: számlával egyenértékű okirat strono számla számlat modosito bizonylat


A bejegyzés trackback címe:

https://szamlazoprogram.blog.hu/api/trackback/id/tr29615605

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.