HTML

Linkblog

Számlázó program

Tanácsok számítógéppel (számlázó programmal) készülő nyomtatott számlák kiállításához. A napi fejlesztői munkám kapcsán felmerült problémák úgy tűnik nem csak kisvállalkozó ügyfeleinket érdeklik, ezért az általánosabb problémákat, eljárásokat, ötleteket ide is megírom. Az itt leírtak nem helyettesítik a törvény ismeretét, erre jogi eljárásban hivatkozni nem lehet, de rávezethet, hogy hol és minek érdemes utána nézni. A 20 éves fejlesztési tapasztalatom remélem kézzel fogható hasznot hoz minden kedves olvasómnak.

2008.08.20. 06:27 szamlazoprogram

Az előleg és az áfa fizetési kötelezettség időpontja.

Az APEH weblapján 2008.08.19.-én megjelent  szöveg szószerinti idézete (kék szöveg) saját  kiegészítéseimmel (fekete).

  Az idézett törvényi bekezdések szövege a 2008.05.01.-től érvényes módosításokat is tartalmazza (szürke szövegrészek). 

2008.08.19.
 
Áfa tv.58. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik.
(2) Abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja a 12 hónapot, az (1) bekezdéstől függetlenül – időarányos részteljesítésként – teljesítés a tizenkettedik hónap utolsó napja is.
(3) E § nem alkalmazható a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésére.
 
10. § Termék értékesítésének minösül továbbá:
a) a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi;
 
59. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően pénz vagy készpénzhelyettesít fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani.
(2) A jóváírt, kézhez vett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.
 
 

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 59. §-ának előlegre vonatkozó szabálya az áfatörvény 58. §-a szerint teljesülő ügyletek esetén nem értelmezhető. Az áfatörvény alkalmazásában előlegről ugyanis csak abban az esetben beszélünk, ha a beszerző vagy igénybevevő adóalanynak szerződéses vagy jogszabályon alapuló kötelezettsége van a teljesítést (azaz az áfatörvény 55-58. §-ai szerinti teljesítési időpontot)

55. § (1) Az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (a továbbiakban: teljesítés).
(2) Az (1) bekezdéshez fűződő joghatás beáll abban az esetben is, ha teljesítés hiánya ellenére számlakibocsátás történik. A joghatás a számlán a termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként szereplő személyre, szervezetre áll be, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a számlakibocsátás ellenére teljesítés nem történt, vagy ha teljesítés történt ugyan, de azt más teljesítette.
56. § A fizetendő adót – ha e törvény másként nem rendelkezik – a teljesítéskor kell megállapítani.
57. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ügylet tárgya természetben osztható és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs, a részteljesítés is teljesítés.
(2) Bírósági vagy más hatósági eljárás keretében bíróságnak vagy más hatóságnak nyújtott szolgáltatás esetében, ha az ennek fejében járó ellenértéket a bíróság vagy más hatóság határozattal (végzéssel) állapítja meg, teljesítés az ellenértéket megállapító jogerős határozatnak (végzésnek) a szolgáltatás nyújtójával történ közlése.

megelőzően az ellenérték egy meghatározott részét, esetleg egészét megfizetni. (Ez azt is jelenti, hogy nem minősül előlegfizetésnek, így a normál szabályok szerint adózik az ügylet, ha az ellenértéket megfizetni köteles fél saját döntése alapján előbb fizet, mint a teljesítés napja van.)

Figyelem. Az utolsó mondat a kiállított számlára (jővőbeni teljesítési időponttal) előre fizetésre vonatkozik - értelmezésem szerint -, amennyiben Előlegbekérő levélre vagy csak úgy fizet (utaláson jelezve annak előleg voltát), akkor a pénz beérkezési időpontjára vonatkozó teljesítési idejű előlegszámla kiállítása az előírás. Azonban amennyiben még az utalás napján megállapodás alapján számla kerül kiállításra és ez alapján utalnak, akkor a számla teljesítési napja a megállapodás szerinti lehet (speciális esetben a fizetési határidővel egyező) dátum kerül a számlára és az összege sem kell, hogy megegyezzen (lehet nagyobb, amennyiben nem százszázalékos előtörlesztésben állapodtak meg) Figyelem a megállapodás szövege alapján ez lehet részszámla is.

Az áfatörvény 58. §-ában foglalt szabálynak a lényege ugyanakkor éppen az, hogy az adott ügylet vonatkozásában az ügyletre vonatkozó bármely fizetési határidő teljesítési időpontnak minősül. Az „előlegként” megfizetésre kerülő összegnek is – értelemszerűen – van egy fizetési határideje, ami egyben azt is jelenti, hogy az áfatörvény 58. §-a szerint minősülő ügyletekre tekintettel előre átadott összeg nem az áfatörvény 59. §-a szerinti előleg, hanem az adott elszámolási időszakra vonatkozó, a „végfizetési” határidőtől különböző másik fizetési határidőben térítendő összeg, azaz tulajdonképpen egy újabb 58. § szerinti teljesítési időpont.

Előlegszámla mennyiség nélkül:

A jogszabályi előírásoknak megfelelő bizonylatolás valósulhat meg akkor is, ha az adóalany az adott elszámolási időszakon belül „előleget” szed be, és esetlegesen a tényleges teljesítések ismerete hiányában a számlán nem tudja a beszedett ellenértéknek megfelelő mennyiséget feltüntetni, ugyanis az áfatörvény 169. §-ából levezethető, hogy mennyiséget csak abban az esetben kell feltüntetni a számlán, ha az az ügylet jellegéből fakadóan meghatározható.

169. § A számla kötelező adattartalma a következő:
......
f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége, illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;

Gyűjtő vagy végszámla az összevont és leelőlegezett havi teljesítésekről.

 A következő bekezdés valójában két külön számla, az egyik egy előleg számla 5.-én - amennyiben előlegbekérő levél alapján átutalták a pénzt - vagy rész számla előre kiállítva. A másik egy gyűjtő számla (valójában végszámla, amit legkésőbb a következő hó 15. napjáig ki kell állítani - a teljesítésekről - a törvény szerint, akkor is ha más a megállapodás! Tehát ebből is látszik, hogy a számla tartalmát nem annak neve, hanem annak tartalma és a kiállítás alapjának számító szerződés/megrendelés dönti el. Jelen esetben a végszámlát a jelenleg érvényes (2008-as) törvényben nevesített fogalommal érdemesebb ellátni ("gyűjtőszámla") amin a már számlázott előleget is feltüntetem (mintha ez végszámla lenne és az is, hiszen a levont előleg (tétel) lesz az amitől azzá válik.

Például a felek havi elszámolásban állapodtak meg, amely szerint minden hónap utolsó napján összesítik az adott hónapban történt teljesítéseket. A fizetési határidő a tárgyhót követő hó 15. napja, ami azt jelenti, hogy a teljesítés időpontja a következő hónap 15. napja lesz. Amennyiben a teljesítésre kötelezett fél a tárgyhónap 5. napjáig az előző havi teljesítések ellenértéke 50 százalékának megfelelő „előleget” kér finanszírozási okokból, amelyet tárgyhónapra vonatkozóan tárgyhó 5-ig bezárólag kell kifizetni, akkor – tekintettel arra, hogy a tárgyhó 5-ig teljesítendő „előlegfizetésre” vonatkozó határidő is tulajdonképpen a tárgyhónapra, mint elszámolási időszakra vonatkozó fizetési határidő – ezen időpont fizetési határidőként az áfatörvény 58. §-a szerinti teljesítési időpontnak minősül.

Ez azt jelenti, hogy a tárgyhavi teljesítések tekintetében két fizetési határidő, azaz két 58. § szerinti teljesítési időpont lesz, az egyik tárgyhó 5-e – amikorra az „előlegfizetést” teljesíteni kellett –, a másik tárgyhót követő hó 15-e, amely időpontban az elszámolás eredményeként az „előleg” összegével nem fedezett szolgáltatásokat kell kifizetni.

 Ne feledkezzünk meg arról, hogy a gyűjtőszámlának törvényi feltétele az előzetes megállapodás (írásban), azaz legyen szerződés vagy megrendelés, ami a gyűjtőszámla alapja.

(Pénzügyminisztérium Forgalmi adók, Vám és Jövedéki Főosztály 11711/1/2008. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559844891)

 A fentiekből is látható félreérthetősége miatt javasolt az oldalt kinyomtatni, mielött azt az APEH törölné. Ez ugyan egy jogi eljárásban nem számít (ott csak a törvény szószeszerinti szövege és annak ügyvédek által történő értelmezése számít), de legalább a jóhiszeműségünket igazolhatjuk.

 

Szólj hozzá!

Címkék: előleg számlázó program előleg számla előleg áfája előlegszámla mennyiség nélkül


A bejegyzés trackback címe:

https://szamlazoprogram.blog.hu/api/trackback/id/tr41624047

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.