A számlázó programokat felhasználóknak 2014 november 15-ig regisztrálni kell a NAV-nál a 2014 október 1 előtt vett programokat.
Ezzel és a nyáron kihirdetett törvénnyel is összefüggésben néhány értelmezést közzé tett a NAV:
http://www.nav.gov.hu/nav/ado/afa080101_hatalyos/Szamlazo_programmal_s20141018.html
A PRECÍZ és az INVO szoftver által készített programokban az ügyfél tájékoztató törvényi megfelelésre hivatkozás beállítható.
Helytelen árazás, áfázás = ráfázás?
Rossz szó vicc, de tény hogy ha a választott számla formátumon a tétel egységár nem tartalmaz már tizedes értéket, de ha igen akkor is gondban leszünk ha 1000-esnél nagyobb mennyiségek számlázása a feladatunk.
Lássuk mit okoz a 27%-os áfa bevezetése
Egy kis matematika
1. variáció - csak Ft-ra kerekített nettó egységárakkal dolgozunk (cégközi forgalomban jól kommunikálható, egyszerű fejben is ellenőrizhető, kisebb a gépelési hiba stb.)
Ez a táblázat azt mutatja, hogy a 27%-os áfának hála matematikailag gondban leszünk:
De miért lenne gond, majd a program kerekít nem?
Nos legyen
Termék
nettó egységára 920,-Ft ,
a bruttó egységára 1168,40 Ft,
kijelezve kerekítve 1168,- Ft
Ezzel önmagában semmi gond, ha eladunk 1 db-ot fizetünk kp. 1170,- Ft-ot, de
ha eladtunk 100 db-ot a tétel soron a kerekített érték már csak 116800,- lenne (feltüntetett kerekített bruttó egységárból számolva)
vagy 116 840,- Ft, ha nem a kerekítettből számol, de akkor az nem 1168,- x 100 és még csak a tétel sornál járunk, nem beszélve ha több tétel van (halmozódás).
Segítene, ha nem lenne bruttó egységár feltüntetve ? Kicsit igen mert ekkor csak a számlázó programok belső számítási logikája számítana, de Magyarországon árközléskor kötelező feltüntetni a bruttó egységárat.
Majd jön a kötelező áfakategóriás összesítő, ahol Ft/fillérre-re pontosan kell(ene) összesíteni (a törvény szerint a kerekítés a számla végösszeg sorokra - adó, fizetendő - vonatkozik). Itt megint elméleti gond van mert a tételek leírt (kerekített?) összesenjeit összeadva meg kell egyezzen a nettó összesen és az 1,27-es szorzóval számított bruttó értékkel.
Persze a program a fizetendő adó mértékét a végösszesenben az áfakategóriákat összeadva majd elvégzi a maximum 0,50 Ft-os kerekítést a törvényi előírásoknak megfelelően, illetve az így keletkező fizetendő bruttó végösszegre is a Ft kerekítés (filléres fizetési mód megszűnése) A 0,- 5,- Ft-os kerekítést most ne keverjük ide, hiszen az nem a számla hanem az egyidejűleg fizetett készpénz mennyiségére vonatkozik.
Segít a két tizedes egység ár azaz a Fillér elvi feltüntetése. Ekkor 100 db-os nagyságrendben még 1 Ft-on belül lesz a hiba (persze 1000 vagy 10 000 db-os nagyságrendben ez sem segít - gyártók, nagykerek, ott csak a nagyobb egységre árazás segíthet)
Lássuk miért nem elég a két tizedes sem (végül is elég kell legyen mert a magyar jog csak az 1 fillért ismeri mint elméleti legkisebb elszámoló eszköz megnevezést)
2.) variáció - csak Ft-ra kerekített bruttó egységárakkal dolgozunk.
Tisztességes vagyok a vevővel, jól érthető tiszta számok a fizetendőben, azaz kerek bruttó. Persze a saját könyvelésemnek és pénzkezelésemnek is ez az előnyösebb.
Csak hogy szinte nincs olyan kéttizedes nettó egység ár ami kerek bruttó egységárat eredményezne.
Minta - mi a bruttó szoftver árak megtartása mellett döntöttünk (2.variáció) , azaz csökkentettük a nettó árakat és a bruttó fizetendőt hagytuk meg kezelhető, könyvelhető formában, így a modulszámtól és telepítési helytől független egységes program frissítés ára az eddigi 6000,- + 25% áfa = 7 500,- Ft-ról,
most 5905,52 + 27% áfa = 7 500,00 Ft lett, ez utóbbi persze nem igaz mert mint a táblázatokból láttuk nincs olyan kéttizedes nettó érték a közelben ami kerek bruttót eredményezne. Azaz a bruttó valójában 7500,0104 Ft, amit a program lekerekít.
Vagy a tipikus marketing árazásra példa:
Számlázó program : 7795,28 + 27 % áfa = 9 900,- Ft bocsánat 9 900,00 Ft
valójában: 9900,0056 Ft a bruttó ára
ha 1 fillérrel csökkentem akkor már 9 899,9929 Ft a bruttó
Persze megoldás lehetne a század fillér bevezetése az egységárakban......
Megoldás lenne?
Nem mert amit nyerünk a vámon elveszítjük a réven, vagy hogy is van? A lényeg hogy nincs az az adminisztrátor aki ne lázadna fel egy olyan számla iktatására amin az egységárak 4 tizedesig vannak megadva.
Mivel mi egyszerre nem ezres nagyságrendben számlázzuk (sajnos :-) így az egy tételen nagyságrendileg több darab probléma minket személy szerint nem érint. Szépek a számláink kerek kis összegek mindenki elégedett. Elégedett?
A nagykereskedők és a gyártók már annál morcosabbak. Főleg ha valaki kis értékű műanyag alkatrésszel vagy papír áruval foglalkozik.
Persze a megoldás régóta kézenfekvő. Nem egy darabra adom meg az egységárat, hanem 100-ra, 1000-re stb. (persze reklámban, árcédulán ezt a törvény tiltja, pontosabban egy darabra is meg kell adni !)
Jobb lett volna a 30%-os adó mérték? Tulajdonképpen mindegy. Társadalmi szinten szerintem igen. Nagyobb pirula, gyorsabb gyógyhatás, ha nem hal bele a beteg. A helyes adagolást eltalálni szinte lehetetlen. Hogy a gazdaság ettől nem fog élénkülni, az biztos.
Hogy mitől fog élénkülni? Azt nem látom. Szerencsére én nem politizálok, csak alkalmazom a törvényi előírásokat, de a költségeket lefaragni nem lehet a végtelenségig.
Gyártani kell, nem a termelő gépeket kikapcsolni, hogy ne fogyasszanak. Piacok kellenek és míg minket lehet gazdasági erőfölénnyel "gyarmatosítani", addig nekünk igenis első körben a belső piacainkat kell megvédeni, meghódítani, megtartani és ha itt jók vagyunk akkor fogunk tudni csak megfelelő tőke erővel, minőséggel nagyobb exportot produkálni.
Persze unió van és marad is (adott jogszabályok, de ezek megkerülésében, a kiskapukban a magyarok mindig nagyok voltak - vagy csak ezt hisszük?), de ha nem tanulunk a svájciak vagy más országok tapasztalataiból (vám nélküli piac védelem, belső kereslet fenntartása stb.) akkor önként hajtunk fejet megint az idegen hatalmaknak, ahelyett hogy valódi szalonképes produkálni tudó partnerek lennénk.
Szóval a 27% jött és reméljük nem győz le minket. Egy újabb adminisztratív ostorcsapás (figyelem ez pártállástól függetlenül minden eddigi kormányzatra igaz) ahelyett hogy dolgoznánk, termelnénk és nyolc óra munkával megélhetést biztosítanánk - mindenkinek.
Bt.
Semmi gond (eszköz oldalról), a legtöbb szoftvercég már elkészült és a programjaink már ismerik a 2012-es előírásokat.
Erről a jogi nonszenszről több gazdasági híradásból is értesülhettek.
http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/11/30/megsem_lepnek_hatalyba_a_jovo_evi_adok/
Aki a 2012-es programcsomag még ráadásul tized áron szeretné ...akció.
Termék adatlaponként vagy az összes 27%-os egyszerre.
http://szamlazoprogram.blog.hu/2011/09/20/afa_valtozas_vagy_uj_afa_kategoria_termek_adatlapok_atallitasa
A mi számlázó programunkban a funkció régebben a terméklistán volt ma a szolgáltatás menüpontban található, mivel a korábbi sűrűbb átállítások után ma már csak három négy évente egyszer van szükség rá.
A lényeg hogy elég január 1.-én (kivétel lehet az átalány vagy újság előfizetés vagy egyéb jövő évi szolgáltatásra kiállított előlegbekérő) vagy az utolsó munkanap végén mikor már az összes addig beérkezett számlát is iktattuk (a késve érkezők később is iktathatóak lesznek) praktikusan lefuttatni. A menüpont indításakor megadható, hogy a termék lista mely elemeit kell az új kategóriába átállítani. Itt praktikusan a 25%-os áfa kategóriáját adjuk meg (ez a mi ügyfeleinknél a legtöbbnél a 4-es kódon van, de bármelyiken lehet). Maga a rutin pillanatok alatt átállít akár több ezer terméket is.
A program azt is tudja ha megkülönböztettünk nem magyar adóalanyoknak belföldön teljesített (felszámított) áfát akkor azt másik áfakategória kód alá sorolja. Ekkor természetesen kategóriánként kell átállítani azt is.
Utána illik a termék és s szolgáltatás listát kézzel átpörgetni, szúrópróba szerűen ellenőrizni, nem használtunk-e más kód alatt is 25%-os áfát, ha igen értelemszerűen akkor arra is lefuttatni a tömeges átállítást.
Amennyiben a törvények ugyan ezen időpontra egyes termékek vagy termék csoportok átsorolását is előírják például kedvezményes kategóriából a legmagasabba vagy fordítva, akkor ugyan ezen funkció is alkalmazható, feltéve hogy ugyan ezen termékcsoport besorolást használtunk. Ha nem akkor természetesen termékenként az adatlapjukon egyenként is át lehet állítani.
Aki kiskereskedelmi jelleggel dolgozik (bruttó árakra koncentrál) és átvállalja az ár növekményt az is támogatja a program csak ekkor az átárazást is le kell futtatni
csak itt a 0,9843-as szorzót kell alkalmazni. Figyelem nem lehet a kerekítési szabályok és a 27%-ból adódóan kerek összegeket meghatározni minden árra.
Jelen bejegyzés a törvény megszületése és kihirdetése előtt keletkezett így elsősorban a lehetséges problémák felvetése és kezelésére adott tippek a lényeg nem feltétlenül a számszerűség. A tényleges törvény vagy annak végrehajtási rendeletei az itt tárgyaltaktól eltérő eljárást is tartalmazhatnak (lásd pár éve az előleg áfájának elszámolása változott)
2012.01.01-től változik a cégautó adó elszámolás alapja és mértéke is. Előtérbe kerül a jelenleg még céges személygépkocsik dolgozóknak történő értékesítése és kiküldetési rendelvénnyel való igénybevétele.
A jelenleg ingyenes kiküldetési rendelvény programot önálló termékként már nem forgalmazzuk de az akciós komplett számlázó program csomaghoz (14 modul kb. egy áráért) díjmentesen igényelhető.
------------------------------------------------------
Figyelem ez a bejegyzés 2009.03.10.-én született.
Az APEH weblapjára kikerült egy összefoglaló jogértelmezés "A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos költségek elszámolásának alapvető szabályai a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében" címmel
www.apeh.hu/adoinfo/inffuzet_2009/8fuzet.html
ennek kapcsán szeretném néhány dologra felhívni az elsősorban kisvállalkozó olvasóim figyelmét.
A beidézett eredeti szöveget szerzői jogi okokból nem szabad megváltoztatni, ezért az kékkel került kijelölésre. A megjelenítés sajátos volta miatta lábjegyzetek a hivatkozás helyén apró betűvel olvashatóak.
A személyi jövedelemadó törvény (1995.évi CXVII. törvény (továbbiakban:szja-törvény))
a gépjárművek hivatali, üzleti célú használatával kapcsolatos kiadásokat az elismert költségek között nevesíti azzal, hogy a költségelszámolás attól is függ, hogy a magánszemély mely tevékenységéhez, vagy milyen jogviszonyára tekintettel használja az adott járművet.
Az szja-törvény alkalmazásában hivatali, üzleti utazásnak minősül
- a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás - munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével -, ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást is, továbbá
- az országgyűlési képviselő, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladata ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét).(Szja-törvény 3.§ 10. pont)
Tehát fontos hogy megkülönbözteti és a kiküldetési rendelvénytől elkülöníti a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárást a cég érdekében végzett tevékenységtől.
A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos költségek üzemanyagköltségből és fenntartási, javítási, felújítási költségekből állnak, így például nem része az üzemeltetési költségeknek az úthasználat díja, a garázsbérleti díj, a parkolás díja.
Az üzemanyag-felhasználás költségét az útnyilvántartásban szereplő üzleti
(hivatalos) célból megtett kilométerek alapján a kormányrendeletben (A közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának
igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet 4. §-ában vagy 1. számú mellékletébenmeghatározott norma.) meghatározott fogyasztási normák figyelembevételével lehet elszámolni.
Tehát ebben az esetben kell vezetni útnyilvántartást.
A kormányrendelet egyrészt gépkocsitípusonként, másrészt a gépkocsi
lökettérfogata szerint határozza meg a fogyasztási normát. A magánszemély választhat a kétféle fogyasztási norma közül. Egy negyedéven belül azonban vagy az egyik, vagy a másik mértéket lehet alkalmazni, a kétféle fogyasztási normát vegyesen nem.
Az üzemanyag áraként vagy az APEH (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal) által közzétett ár,
(Az üzemanyagárak – havi bontásban – a Magyar Közlönyben és a www.apeh.hu internetes oldalon találhatóak meg.)vagy a számlák szerinti üzemanyagár vehető figyelembe a költségelszámolás során azzal, hogy negyedéven belül ebben az esetben is csak egyféle módszer alkalmazható.
A magánszemélynek a saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát - az szja-törvény
bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályainak betartásával - a kötelező gépjármű
felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel kell igazolnia, amelyet az
adó megállapításához való jog elévüléséig meg kell őrizni.
Az szja-törvény alkalmazásában saját tulajdonban lévő személygépkocsinak
minősül a házastárs tulajdonában lévő személygépkocsi is.
Két fontos momentum. Egyik legyen az ő vagy házastársa nevén a kocsi (nem a gyerekéjén, nem az élettársa, nem együtt lakó családtagén, testvér stb ?) és legyen befizetve a kötelezője, pontosabban legyen erről igazolás a biztosítótól (javasolt a cégnek másolatot készíteni róla) és ezt meg is kell őriznie a gépkocsi tulajdonosának.
I. Kifizető érdekében használt járművek
I.1. A magánszemély saját tulajdonában lévő járművek
A magánszemély a saját tulajdonában lévő személygépkocsi (Szja-törvény 3. § 45.pontja alapján személygépkocsinak minősül a négy, illetve három gumiabroncs kerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal,
hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a
versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a teherszállításra bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.)
és itt is álljunk meg egy pillanatra. Ami ugye látható az a haszongépjárműnek vizsgáztatott kiskocsik nem értendőek ide. Erről később még lesz szó. Amit én személy szerint nem találtam meg az a 9 üléses mikrobusz szerű, egyterű szerű de ma már elérhető áron hozzáférhető képződmények (személykocsis mikrobuszok), ezek ugyanis a KRESZ szerint személy kocsik, de az SZJA törvény kivételt tesz velük (ami jó ha az áfa körül legyeskedik valaki mint cégnek). Nos ők sem alanyai ennek a bekezdésnek.
hivatalos (üzleti) célú használatáért alapvetően kétféle formában kaphat költségtérítést.
a) A költségtérítés egyik módja az, amikor útnyilvántartás alapján a ténylegesen
megtett utak figyelembevételével, vagy átalány alapján részesülköltségtérítésben a magánszemély. Erre legtöbbször akkor kerül sor, amikor a saját személygépkocsiját rendszeresen használja hivatalos célra. A költségtérítés címén kapott összeg ekkor adóköteles bevételnek számít,amellyel szemben a felmerült költségek az üzleti (hivatali) utakra (futásteljesítmény) elszámolhatók.
A cég számára ez nem előnyös mert a járulékos költség növekedés miatt ekkor jóval nagyobb összeget kell kifizetni mint például kiküldetési rendelvény használata és csak norma szerinti elszámolás mellett. Ez azonban nem biztos hogy fedezi (elfogadja) a dolgozó valós költségeit, amit a béréből kell fedeznie. De ebben az esetben is útnyílvántartást kell vezetni.
A bevétellel szemben a költségek elszámolása – a magánszemély választásától függően – kétféle módszerrel történhet.
Az egyik módszer szerint
- üzemanyagköltség címén a kormányrendeletben meghatározott fogyasztási norma szerinti üzemanyag-mennyiség és az APEH által közzétett ár szorzataként meghatározott összeg, vagy a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás vehető figyelembe azzal, hogy a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség nem lehet több mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség, továbbá
- a számlával (bizonylattal) igazolt fenntartási, javítási és felújítási költségek számolhatók el a hivatali célú használat arányában.
Az üzemanyagköltség elszámolásánál nem alkalmazhatja az APEH által
közzétett üzemanyagárat az a magánszemély, aki az üzemanyag forgalmi adóját
az áfatörvény (Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény) szabályai szerint levonja. Ilyenkor az üzemanyagköltség elszámolása – az áfa levonása után – kizárólag tételesen, számlák alapján történhet. Mivel a költségtérítéssel szemben csak a hivatalos célú használatra jutó költségeket lehet érvényesíteni, a helyes arány megállapítása céljából a hivatalos utakról útnyilvántartást (Az szja-törvény 5. számú melléklet II. 7. pontja szerinti részletező nyilvántartás) kell vezetni.
Ebben az esetben is útnyilvántartást kell vezetni, méghozzá a megosztáshoz szükséges adatok nyilvántartásával kiegészítve praktikus.
(Az útnyilvántartást egyébként a járművekkel kapcsolatos költségelszámolás alapbizonylatának kell tekinteni.)
Nos ez az oda biggyesztett megjegyzés alapján előre vetíti, az egyébként itt is részletezett és ott "kizárólag számla" alapján történő költség elszámolásnak titulált esetében is útnyilvántartást kell vezetni.
Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát,
az üzemanyagnormát és mindazokat az adatokat, amelyek a
költségelszámoláshoz szükségesek, így többek között a kilométeróra állását az
év első és utolsó napján és a hivatali, üzleti célból megtett kilométereket.
A költségelszámolás másik módszere lényegesen egyszerűbb. Ekkor az
előzőekben már ismertetett üzemanyagköltség mellett a számlák, bizonylatok
alapján elszámolt egyéb járműhasználattal összefüggő költségek helyett a
kilométerenkénti 9 forint általános személygépkocsi-normaköltség vehető
figyelembe.
A magánszemély választhat a kétféle módszer között, választása azonban egész
évre és valamennyi általa használt személygépjárműre vonatkozik. Abban az
esetben, ha a magánszemély a saját tulajdonban lévő személygépkocsi hivatali
(üzleti) célú használatára tekintettel útnyilvántartás alapján költséget számol el,
akkor számolnia kell azzal is, hogy a költségelszámolás miatt cégautóadó
fizetésére kötelezett. A cégautóadó fizetésével kapcsolatos tudnivalók a 31.
számú tájékoztató füzetből ismerhetők meg.
Erről az APEH http://www.apeh.hu/adoinfo/szja/cegauto_090130.html 2009.01.30 oldalán olvashatnak.
b) A magánszemély saját személygépjárművének hivatali célú használatáért a
kifizetőtől kiküldetési rendelvény alapján is kaphat költségtérítést. Az szjatörvény
kötelezően előírja a kiküldetési rendelvény tartalmi követelményeit.
Eszerint a kiküldetési rendelvény a kifizető által két példányban kiállított
bizonylat, amely tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a
gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a
hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az
utazás költségtérítését, az élelmezési költségtérítést, valamint ezen
költségtérítés(ek) kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási
norma, üzemanyagár stb.).
A kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizetőnek, másolatát a
magánszemélynek a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával
kell megőriznie.
Kiküldetési rendelvény. Tehát egy tévhittel ellentétben, legalább is ezen bekezdés alapján ez nem szigorú számadású bizonylat, még önálló szigorú sorszámozás sem követelmény - e szerint ! - természetesen az egyedi azonosíthatóság minden bizonylat esetében alapkövetelmény. Ennek ellenére javaslom, hogy tekintsék annak, ugyanis a revizorok egy része is annak tekinti és egyszerűbb egy vélt költségmentes előírásnak megfelelni, mint jogvitába keveredni.
A kiküldetési rendelvénnyel kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy 2009.
január 1-jétől nem csak a munkaviszonyra tekintettel állítható ki kiküldetési
rendelvény, hanem más jogviszonyok (pl. megbízás, tagi, vezető tisztségviselői,
választott tisztségviselői jogviszony, stb.) alapján is.
Amennyiben a térítés mértéke nem több a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható mértéknél [ez a mérték a hivatalos célra megtett kilométerekre a kormányrendeletben meghatározott üzemanyag-fogyasztási norma alapján az APEH által közzétett üzemanyagárral számított üzemanyagköltség és a kilométerenkénti 9 forint (általános személygépkocsi-normaköltség)], akkor azt nem kell bevételként figyelembe vennie a magánszemélynek.
Ez azt is jelenti a gyakorlatban, ha a magánszemélynek más jogviszonya miatt további hivatali, üzleti útja van (pl. egyéni vállalkozó), akkor a bevételnek nem számító költségtérítéssel érintett utakat magáncélúnak kell tekinteni, a többi tevékenységével összefüggő üzleti célból megtett utak tekintetében választhat, hogy az üzemanyagköltség elszámolása mellett a kilométerenkénti 9 forintot
alkalmazza, vagy a számlák alapján az üzleti célból megtett utak arányában
számolja el azokat.
Abban az esetben, ha a kifizető a kiküldetési rendelvény alapján a jogszabályban
meghatározott mértéket meghaladó térítést fizet, akkor a teljes összeg adóköteles
bevételnek minősül.
A költségelszámolást illetően ekkor a magánszemélynek választási lehetősége
van. Vagy az igazolás nélkül elszámolható összeget veszi figyelembe
költségként, és a térítés fennmaradó része után fizet az adott jogviszonyra
tekintettel adót, vagy a felmerült költségeket a hivatali célból megtett utakra a
hivatali és a magáncélból megtett utak arányában számolja el igazolás (számla,
más bizonylatok) alapján.
Ez utóbbi választás azt is jelenti a gyakorlatban, hogy a költségelszámolásra
tekintettel - a személygépkocsi tulajdonosának, illetve akkor is, ha annak
pénzügyi lízingbevevője a magánszemély - cégautóadót kell fizetni.
c) Amennyiben a magánszemély saját tulajdonú tehergépjárművét használja a
kifizető érdekében, akkor költségei megtéríthetők útnyilvántartás vagy
kiküldetési rendelvény alapján. Lényeges különbség azonban, hogy a 9 forint
személygépkocsi-normaköltség, illetve a kiküldetési rendelvény alapján igazolás
nélkül elszámolható költségek szabálya tehergépjárművek esetében nem
alkalmazható.
Itt hívnám fel a korábban jelzett problémára figyelmet, hogy sok személykocsi és mikrobusz szerű kocsi kis haszon gépjárműnek van vizsgáztatva, tehát ezekre nem lehet norma szerinti elszámolást készíteni. Mivel itt is kimaradt a 9 üléses a haszongépjárművekhez hasonlóan kizárásos alapon rájuk sem alkalmazható a norma szerinti költség elszámolás.
I.2. Nem saját tulajdonban lévő járművek
a) Abban az esetben, ha a magánszemély nem a saját tulajdonában lévő,
kizárólag üzemi célt szolgáló járművet használ hivatali, üzleti célra, akkor
elszámolható - az igazolt bérleti, vagy lízingdíj (ez alól kivétel a személygépkocsi
bérleti vagy lízingdíja);
- az útnyilvántartás alapján a norma szerinti üzemanyag mennyiség
figyelembevételével számla alapján, vagy az APEH által közzétett
üzemanyagár alapulvételével megállapított üzemanyagköltség;
- számla szerinti egyéb költség, amennyiben az a szerződés alapján a
magánszemélyt terheli.
Figyelem! Ebben az esetben is útnyilvántartást kell vezetni.
b) Nem saját tulajdonban lévő személygépkocsi hivatali, üzleti célú használata
esetén a személygépkocsi bérleti vagy lízing díja címén a költségként
figyelembe vehető összeg több személygépkocsi esetén sem haladhatja meg a
bevétel 1 százalékát, egyébként ilyen címen a magánszemély költséget nem
számolhat el.
A nem saját tulajdonú személygépkocsi üzemi célú használata esetén
útnyilvántartás alapján elszámolható az üzemi használat arányában
- a norma szerinti üzemanyag mennyiség figyelembevételével számla alapján,
vagy az APEH által közzétett üzemanyagár alapulvételével megállapított
üzemanyagköltség, valamint
- a számla szerinti egyéb költség, amennyiben az a szerződés alapján a
magánszemélyt terheli.
Ebben az esetben is útnyilvántartást kell vezetni.
Emlékeztetőül azt is fontos megjegyezni, amennyiben a személygépkocsi nem
saját tulajdonban van, akkor a hivatali, üzleti célú használatra tekintettel a
kiküldetési rendelvényhez kapcsolódó kedvező szabály nem alkalmazható.
II. Munkábajárás (78/1993 (V.12) kormányrendelet 2. § a) pont)
Abban az esetben, ha a magánszemély más helységben lakik, mint ahol a
munkaszerződés szerint a munkavégzésének a helye van, akkor a munkáltató a
munkavállaló munkába járásával kapcsolatos költségeit megtérítheti, illetve
bizonyos esetekben köteles azt megtéríteni. Nem tartozik az adóalapba – azaz
gyakorlatilag adómentesen adható – a költségtérítés, ha annak összege nem
haladja meg a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között
közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként
a 9 forintot. Ez az összeg nem tévesztendő össze az általános személygépkocsinormaköltséggel, mivel a munkábajárás költségtérítése mellett további költségek (például a benzinköltség) nem számolhatóak el. Ez egyben azt jelenti, hogy a
költségtérítés kilométerenként 9 forintot meghaladó része a magánszemély
munkaviszonyból származó jövedelmének minősül.
A munkáltató a kilométerenkénti 9 forint költségtérítést abban az esetben köteles
biztosítani, ha
- a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz;
- a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni;
- a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni.
Ebben az esetben is útnyilvántartást lehet vezetni. Felhívom a figyelmet, hogy csak akkor ha (nem mozgás sérült esetében) más helységben lakik.
E térítés annak is adható, akinek nincs saját tulajdonban lévő személygépkocsija.
A mozgáskorlátozott munkavállaló esetén a munkába járásra tekintettel akkor is
fizethető a kilóméterenkénti 9 forint költségtérítés, ha a munkábajárás a
közigazgatási határon belülről történik. Ha a magánszemély munkábajárásra
tekintettel kap költségtérítést, akkor emiatt nem fizet cégautóadót.
III. Az önálló tevékenységet folytatók – ide nem értve az egyéni
vállalkozókat – járműveivel kapcsolatos költségek elszámolása
Az önálló tevékenységet folytató magánszemélyek a bevétel megszerzése
érdekében felmerült és e tevekénységükhöz használt jármű üzemeltetésével
kapcsolatos költségeiket útnyilvántartás vezetése mellett a hivatali, üzleti célból
megtett utakra számolhatják el.
Ebben az esetben is útnyilvántartást kell vezetni.
A költségeiket a I. pontban foglaltak szerint
számolhatják el. Amennyiben az önálló tevékenységet végző magánszemély a
személygépkocsi használatával kapcsolatban kiküldetési rendelvény alapján kap
költségtérítést, akkor arra a I.1.b) pontban foglaltak az irányadók. A
költségelszámolás okán a saját tulajdonban lévő, vagy a magánszemély által
pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi esetében felmerül a cégautóadó fizetési
kötelezettség is. Az ide vonatkozó részletes tudnivalók a 31. számú tájékoztató
füzetből ismerhetők meg.
Mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó további szabályok
Mezőgazdasági őstermelők esetében a kizárólag üzleti célt szolgáló járművek beszerzési ára értékcsökkenési leírás keretében számolható el az szja-törvény 11. számú mellékletében foglaltak szerint azzal, hogy a személygépkocsi a mezőgazdasági őstermelők esetében sem tekinthető kizárólag üzleti célt szolgáló járműnek.
A járművek után - a személygépkocsi kivételével - értékcsökkenési leírást csak a
kormányrendeletben meghatározott regisztrált mezőgazdasági termelő, valamint
a mezőgazdasági őstermelő jogosult elszámolni. A termőföldről szóló törvény (1994.évi LV. törvény) szerint az adóév utolsó napján családi gazdálkodónak minősülő magánszemély
és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja a családi gazdaság részét képező, vagy ahhoz tartozó személygépkocsinak nem minősülő járműnek az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét - választása szerint - az üzembe helyezés adóévében jogosult egyösszegben költségként elszámolni. Személygépkocsinak nem minősülő járművek esetében élhet a beszerzési ár egyösszegű elszámolásával az az őstermelő is, aki a tevékenységet jogszabályban megjelölt hátrányos helyzetű térségben folytatja.
Az önálló tevékenységet folytató magánszemélyek közül speciális szabály vonatkozik a mezőgazdasági őstermelőre, aki útnyilvántartás vezetése helyett - függetlenül az üzemeltetett személygépkocsik számától - havi 500 kilométer utat számolhat el saját tulajdonú személygépkocsi üzleti célú használata címén.
Ezt a költség-elszámolási módot csak a teljes adóévre - illetőleg az adóéven
belül a tevékenység teljes időtartamára - lehet alkalmazni. Amennyiben az őstermelő ezt a módszert választja, akkor az üzemanyagköltség a norma szerinti üzemanyag-mennyiség és az APEH által közzétett ár alapulvételével, a fenntartási költségek pedig kizárólag a kilométerenkénti 9 forint általános személygépkocsi-normaköltség alkalmazásával számolhatók el. A költség elszámolásának a napja az év mindazon hónapjának első napja, amelyre vonatkozóan a mezőgazdasági őstermelő 500 kilométer átalányt számolt el.
Azokra a hónapokra vonatkozóan, amikor e címen költséget számol el, cégautóadót is kell fizetnie.
IV. Egyéni vállalkozók járműveivel kapcsolatos költségek elszámolása
Egyéni vállalkozók esetében is a részletes útnyilvántartás szolgál a
költségelszámolás alapjául azzal, hogy abba csak a hivatali célból megtett utakat
lehet beírni.
Ebben az esetben is útnyilvántartást kell vezetni.
Költség kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő üzleti célból
megtett utak alapulvételével számolható el. Amennyiben az egyéni vállalkozó
bevételnek nem számító költségtérítést kapott kiküldetési rendelvénnyel más
jogviszonya alapján, akkor az útnyilvántartásába a kiküldetési rendelvénnyel
megtett utakat nem kell beírnia, és ha a fenntartási költségeit a hivatali és az
üzleti célból megtett utak arányában kívánja elszámolni, akkor a rendelvénnyel
megtett útszakaszt a magáncélból megtett utaknál kell figyelembe vennie az
arányosításnál.
A kizárólag üzleti célt szolgáló járművek esetében - a személygépkocsi kivételével - az szja-törvény 11. sz. mellékletének II. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazható a beszerzési ár költségek közötti elszámolására.
A személygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál a tevékenység tárgyát, illetve eszközét képező személygépkocsi kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköznek minősül 2009.
február elsejétől, ha az egyéni vállalkozó azt más célra részben sem használja, és
üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az e tevékenységekhez használt személygépkocsi beszerzési ára értékcsökkenési leírás keretében elszámolható. Minden más esetben a személygépkocsi beszerzési árának maradéktalan elszámolására nincs mód, az üzembe helyezés időpontjában érvényesíthető a bevétel 1 százalékáig egy személygépkocsi beszerzési árának a 10 százaléka átalányamortizáció címén.
Személygépkocsi bérleti vagy lízing díja címén a költségként figyelembe vehető összeg több személygépkocsi esetén sem haladhatja meg a bevétel 1 százalékát,de kivételt képeznek ez alól a személygépkocsi-bérbeadást vagy személyszállító tevékenységet szolgáló személygépkocsik, amelyek esetében a bérleti díj, illetőleg a vonatkozó rendelkezés szerint a lízing díja elszámolható.
Ettől függetlenül a bevételt csökkentő kedvezményeknél, a kisvállalkozói kedvezmények között vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköznek minősül a korábban még használatba nem vett személygépkocsi is,
1. feltéve, hogy a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítése esetén az egyéni
vállalkozó az adott személygépkocsi után az érvényesítést követő négy adóévben - legfeljebb azonban a szja-törvény 49/B. § (14) bekezdés a), d) és e)
pontjában szabályozott esetek bármelyikének bekövetkeztéig -, cégautóadót
fizet,
2. ha a személygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytató
egyéni vállalkozó tevékenységének tárgyát, illetve eszközét képezi, azt más
célra részben sem használja, és ezt üzleti nyilvántartásai egyértelműen
alátámasztják (vagyis emiatt nem kell cégautóadót fizetnie, de ha költséget
számol el a bevételével szemben, akkor már kell).
Az egyéni vállalkozónak is lehetősége van arra, hogy útnyilvántartás vezetése
helyett - saját tulajdonú személygépkocsi használata címén, függetlenül az
üzemeltetett személygépkocsik számától - havi 500 kilométernek megfelelő
költséget számoljon el a személygépkocsi üzemi célú használata miatt. Ezt az
elszámolási módszert is csak a teljes adóévre - illetőleg az adóéven belül a
tevékenység teljes időtartamára - lehet alkalmazni. Amennyiben az egyéni
vállalkozó ezt a módszert választja, akkor az üzemanyagköltség a norma szerinti
üzemanyag-mennyiség figyelembevételével APEH által közzétett ár
alapulvételével, a fenntartási költségek pedig kizárólag a kilométerenkénti
9 forint általános személygépkocsi-normaköltség alkalmazásával számolhatók
el. A költség elszámolásának a napja ebben az esetben is az év mindazon
hónapjának első napja, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozó 500 kilométer
átalányt számolt el. Azokra a hónapokra vonatkozóan, amikor az egyéni
vállalkozó e címen költséget számol el, cégautóadót is kell fizetnie.
2009. januárban alkalmazandó szabályok
A 2009. február 1-jei hatálybalépésre tekintettel 2009. évben január hónapra
még a „régi” szabályokat kell alkalmazni, vagyis az szja-törvény szerinti cégautóadó megfizetésével a magáncélú használat miatt felmerült költség is
elszámolható azzal, ha az egyéni vállalkozó nem alkalmazza az általános
személygépkocsi-normaköltséget (9 forint kilóméterenként), akkor pl. 20
százalék értékcsökkenés egy tizenketted része is elszámolható.
V. Autópálya-matrica
Az autópálya-matrica vásárlására fordított kiadásból a magánszemély saját
(vagy bérelt) személygépkocsijának hivatali, üzleti használata esetén a matrica
érvényességi időszakában - útnyilvántartással alátámasztott tételes kimutatás
alapján, a díjköteles útszakaszon hivatali, üzleti célból megtett utakra -
számolhat el költséget.
Ebben az esetben is útnyilvántartást kell vezetni.
A kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított
személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben az
úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása az szja-törvény (Szja-törvény 1. számú melléklet 8.37. pont) szerint adómentes
természetbeni juttatásnak minősül.
Amennyiben a magánszemély a saját gépkocsiját használja hivatali, üzleti célra
és a kifizető autópálya-matricát, jegyet úgy juttat a magánszemélynek, hogy azt
meg is veszi, akkor emiatt nem keletkezik sem a juttatónak, sem a juttatásban
részesülőnek adófizetési kötelezettsége még akkor sem, ha saját célra is
használja azt a magánszemély. (Szja-törvény 4. § (1) bekezdés)
VI. Társaságok tulajdonában lévő járművek
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (1996.évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao)) hatálya alá tartozó adózó a járművek bekerülési értékét (beszerzési árát) a tárgyi eszközökre vonatkozó általános szabályok szerint számolhatja el. Ebből következik a
számviteli elszámolásra és a társasági adóalap meghatározására egyaránt
érvényes főszabály, hogy ezen eszközök bekerülési értékét értékcsökkenési
leírás útján kell figyelembe venni.
A Tao. törvény alanya a tulajdonában lévő gépjárműve(i) beszerzési, fenntartási,
karbantartási, javítási, valamint üzemanyag-költségeit a számviteli törvény
előírásának megfelelően kizárólag szabályszerűen kiállított számlák alapján
érvényesítheti. Az ilyen módon dokumentált költségeket a Tao. törvény az
adóalapnál is elismeri.
Figyelem. Ez nem azt mondja hogy nem kell útnyilvántartást vezetni, csak azt hogy nem alkalmazhatók az egyéb elszámolási módok, kizárólag a a cégekre általános alkalmazandó számla szerinti költség elszámolás, ahol adott esetben a számlák a cég érdekében történő létrejöttét egyéb bizonylattal, analitikával kell esetleg alá támasztani (teljesítési jegyzőkönyv, útnyilvántartás stb)
A Tao. törvény alapján (Tao. törvény 3. számú melléklet B) fejezet 6. pontja) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül a cégautó használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás, ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is. E rendelkezés alapján a társas vállalkozásnak társasági
adó fizetési (adóalap növelési) kötelezettsége nem keletkezik, függetlenül attól,
hogy a tulajdonában lévő cégautóval megvalósul-e a magáncélú használat.
Ez egy gonosz részlet. Valóban nem számít amennyiben a magáncélú juttatás azon felét nézzük hogy közvetlenül a juttatásra jutó személyi jövedelemhez kapcsolódó kötelezettségek nem keletkeznek. Nem tisztem eldönteni hogy a nem cég érdekből történő használatra jutó költségeket - amennyiben azt nem téríti a dolgozó meg - nem kell e megosztani, tehát az útnyilvántartás magán és üzleti célú része alapján elszámolni később a különböző adónemek esetében.
Az itt leírtak egy adóügyi perben nem jelentenek jogalapot, a leírás célja mindössze annyi hogy felhívjuk a figyelmet az információ hozzáférési helyére, az abban lévő buktatókra, vagy általunk fontosnak tartott részletzre, ami alapján őn a cég könyvelőjével tud már konzultálni, a véleményét kikérni.
Az ügyviteli programokban a termék és szolgáltatások adatlapjainak ("cikktörzs") átállítása válik szükségessé ha változik az áfa kategória. Ez tömegesen ma már szinte egy gombnyomás a legtöbb programban.
Azonban időben számos problémát vet fel.
- jővő évi teljesítés de még ez évi számlázás
- már január 1 után vagyunk de még érkeznek korábbi áfás számlák (késve érkezett számla iktatása).
De még jobb az újság előfizetés vagy átalánydíjas szolgáltatásra előre bekért díjazás esetén decemberben kiküldött és ki is fizetett bekérő esetében.
A jogszabály tartalmazhat egyedi termék (termék csoport) átsorolást is. Ha szerencsénk van a termékeink pont e szerint vannak csoportosítva és szintén egy gombnyomásra át lehet állítani (leszűrve a termék lista), ha nincs szerencsénk, akkor bizony egyedi termék adatlaponként kell az áfa kategória átsorolást megadni.
Az első lépés - vegyük fel az új áfa kategóriát az alapnyilvántartásokban. Ehhez a legtöbb rendszerben nem kell bemenni sehova, hanem ott helyben ahol az áfa átállítás történik a törzs adat lista is bővíthető. Ez a PRECÍZ számlázó program család esetében a SZOLGÁLTATÁS főmenü ÁTÁFÁZÁS menüpontjában érhető el.
Nem szükséges a NYILVÁNTARTÁSOK főmenüben előr felvinni a 27%-os áfát, mert az átállítás ablakban helyben bővíthető.
Az új áfakategória kiválasztásakor itt helyben felvehetjük az új áfa kategóriát.
Figyelem nagyon fontos hogy nem a 25%-os "megszűnő" kategóriát átnevezem, mert nem szűnik meg, hanem hozzá adjuk az új kategóriát. Lévén hogy analitikákban késve kapott iktatott számlákon még továbbra is szükség lesz a 25%-os áfára.
Jelen bejegyzés a törvény megszületése és kihirdetése előtt keletkezett így elsősorban a lehetséges problémák felvetése és kezelésére adott tippek a lényeg nem feltétlenül a számszerűség. A tényleges törvény vagy annak végrehajtási rendeletei az itt tárgyaltaktól eltérő eljárást is tartalmazhatnak (lásd pár éve az előleg áfájának elszámolása változott)
Ismét áfa változás - ismét ügyviteli rendszer átállítás - jön a még soha nem volt 27%-os áfa - ha a parlament is jóváhagyja.
Ez a túl sűrű jogszabályi környezet változás miatt a mai számítógépes számlázásban, ügyviteli rendszerekben nem nagy gond. Ha nem kíséri egyéb előírás változás akkor a mi kisvállalkozói ügyfeleinknek sem kell emiatt külön szoftvert frissítenie (attól még az egyéb bővítések okán a 2012-est megrendelhetik, de nincs kötelező éves díjfizetés a tovább használathoz, a régit is tudják tovább alkalmazni és amíg a megszorítások élnek a kisvállalkozások támogatására összerakott komplett ügyviteli csomag akció is tart - 14 modul egyben tizedáron).
Persze odafigyelést igényel
- termék és szolgáltatások adatlapjainak ("cikktörzs") átállítása - tömeges, ma már szinte egy gombnyomás a legtöbb programban
- termék és szolgáltatás adatlapok átállítása - egyedileg azoknál ahol kategória átsorolás is történik (például a kedvezményes áfáról a magasabbra)
- meghirdetett árjegyzékek és termékek címkézése (új áfával, új bruttóval)
- előleg és rész számlák kezelése
- szerződések kezelése
- változás előtt kiállított számlák befogadása
- változás előtt kiállított pénzbekérők, előlegbekérők (pld. átalány szolgáltatás előfizetése....) beérkező pénz számlázása (teljesítés dátuma szerint !)
- webshop és az átállás
- néhány kiskereskedő még bruttó módon gondolkodik (vezeti belső nyilvántartásait) - ott készlet átértékelés
- áfa változás és a bizományos készletek (kisker bruttó módon átvett nyilvántartások)
- feladás könyvelés felé
- szoftver megfelelőségi nyilatkozat a gyártótól január 1-től
- 2012-es szoftver változatok előtelepített beállításokkal
folyt. köv. holnap.
Terméekek és szolgáltatások átállítása 27%-os áfára :
http://szamlazoprogram.blog.hu/2011/09/20/afa_valtozas_vagy_uj_afa_kategoria_termek_adatlapok_atallitasa
Jelen bejegyzés a törvény megszületése és kihirdetése előtt keletkezett így elsősorban a lehetséges problémák felvetése és kezelésére adott tippek a lényeg nem feltétlenül a számszerűség. A tényleges törvény vagy annak végrehajtási rendeletei az itt tárgyaltaktól eltérő eljárást is tartalmazhatnak (lásd pár éve az előleg áfájának elszámolása változott)
Alapesetben előlegbekérő levélnek minősül elvileg minden olyan bizonylat, ami alakilag nem felel meg a számla tartalmának, de pénz utalására szólít fel, vagy vár el (pld újság előfizetés). Figyelem ! Nagyon fontos momentum, hogy ha valamit nem számlának hívok, de tartalmilag azzal megegyezik, attól az még számlaként is figyelembe vehető (adóellenőrzés)! Tehát lehetőség szerint soha ne tartalmazza az adó pontos mértékére vonatkozó elemet például, hanem csak a bruttó fizetendő összeg szerepeljen rajta. A számla szó, vagy arra utalás csak határozott szövegkörnyezetben legyen. Tehát soha ne hívjuk "Proforma számlának", ha már a magyar jogtol idegen fogalmat akarunk használni, hanem csak sima PROFORMA legyen a neve.
Amennyiben az előleget készpénzben fizetik ki, arról eleve érdemesebb az előlegszámlát kiállítani, hiszen 15 napon belül ezzel a teljesítési dátummal (bevételi pénztár bizonylat dátuma) mindenképpen kell legalább előlegszámlát létrehozni. Magyarán készpénzes előlegnél nem kell használni az előlegbekérő levél vagy díjbekérő vagy proforma bizonylatot, hanem elég csak számlát, pontosabban előlegszámlát kiállítani.
Speciális eset a csekkes befizetés. A postán ez ugyan készpénzforgalom, de könyveléstechnikailag banki forgalomnak számít. Ebből következik, hogy a banki jóváírás napjától számított 15 napon belül a számlát ki kell róla állítani. Speciális eset az újság előfizetésé. Az ugyanis folyamatos teljesítésűnek minősül és így a számla fizetési határideje a teljesítési dátum. Vagy a pénz beérkezése? Vagy az újság megjelenése (például decemberben éves előfizetés) ?
Itt is látszik, hogy mennyire nem egyértelmű, amikor "teljesítés" fogalom alatt egy bizonylaton kellene megjeleníteni minimum két fogalmat (fizikai esemény tényleges, várható vagy adóügyi szempontból elszámolhatóság kezdete - mert a tényleges az ettől független is lehet például a bizonylat kézhezvétele vagy más okból). Ha igazán egyértelmű bizonylatot szeretnék tervezni, akkor erre bizony eleve négy rovatot kell hagyni (lásd PRECIZ SZÁMLA modul 110-es formátumait) Furcsamód, vagy talán mégsem, de ez sem a kiállítónak, sem a befogadónak sem az adóellenőröknek nem érdeke - persze más más okból. Tehát helyesen a folyamatos teljesítésű szolgáltatásra kiadott előlegbekérőre vagy díjbekérőre, vagy proformára beérkező pénznél a számlának a teljesítés dátuma a beérkezés (banki kömnyvelés) dátuma kell legyen és a folyamatos teljesítés miatt a fizetési határidőnek is ennek kell lennie, de a számlának, pontosabban legalább a végszámlának tartalmaznia kell a tényleges fizikai teljesítési időszak kezdetét és végét is.
Példa (folyamatos teljesítésű szolgáltatás előlegszámlájára, proforma számlára) egy apró
hibával - nem tartalmazza a vevő adószámát:
Amennyiben egy eseményhez többszöri előleg befizetésében állapodnak meg a felek, akkor minden egyes befizetésre a fentiek érvényesek. Azaz elvben külön-külön előlegszámlát kell kiállítani, akkor is ha 15 napon belül történik a többszöri előleg befizetés. Ugyanis a teljesítési dátumnak a befizetéssel egyeznie kell. Érdekes helyzet ebből a szempontból az utolsó előleg megérkezése, amennyiben 100%-os előlegről beszélünk. Ebben az esetben, ha ragaszkodunk az egyértelmű bizonylatoláshoz, akkor szintén előlegszámlát állítunk ki, majd rögtön egy végszámlát (ebben természetesen a még fizetendő összeg nulla lesz). Elvben megoldható lenne az utolsó részletnél, hogy azonos teljesítési dátum esetében az utolsó számla a végszámla, aminek a még fizetendő összege az utolsó részlet, de jogilag erre a számlára csak akkor utalhatott volna az ügyfél, ha már megkapta (pld faxon), tehát a számla kiállításának a napja még minimum előző napinak kellene lennie. Ugyanakkor az előleg és a végszámla ugyan úgy mint minden más számla nem a felirattól, hanem annak kiállítási módjától és tartalmától függ. Szélsőséges esetben a számla szónak sem kellene rajta szerepelnie, ha minden más rajta van a törvényben előírtaknak megfelelően. Tehát az utolsó előlegről, akár a végszámlát is kiállíthatom, de mi a fenti egyértelműbb eljárást javasoljuk. A könyvelők dolgát is megkönnyitik, ha egyértelműbben bizonylatolnak.
Én legalábbis azt tartom, hogy legyen törvényes a bizonylat, szolgálja annak kiállítóját (jogi, kereskedelmi és marketing szempontból is), ne sértse és ha lehet támogassa annak befogadóját, mind a vevőt, mind annak és a saját könyvelőnket is beleértve (de dolgozhatnak vele még könyvizsgálók, revizorok stb.). Tehát illik körültekintően, egyértelműen de legfőképpen szabályosan kiállítani és éppen ezért mindig alaposan ellenőrizve kibocsátani a bizonylatainkat, ha nem akarunk később sokkal több és ezért felesleges munkát okozni magunknak (nem beszélve az anyagi veszteség - büntetés - lehetőségéről).
Érdekesen változott állambácsi hozzáállása 2009-ben az áfaváltozáskor.
Lásd korábbi bejegyzések:
http://szamlazoprogram.blog.hu/2009/06/18/2009_julius_1_ei_afa_valtozas_es_a_vegszamla_korabbi_eloleggel_vagy_resz_teljesitessel
Mint az az előzőekből következik, akár egy 100%-os előleg számlám is lehet, amiről végszámlát kell készíteni, de lehet több rész előleg is és még hátralékról végszámlát kiállítani. Itt azonban nagyon sok variáció van. Az egyszerűbb esetekben a teljesítés jól behatárolható, de más esetben nehezen meghatározható a végszámla valós teljesítési dátuma, vagy legalábbis kellemetlen könyvelni. Ezt befolyásolhatja az előlegszámlákon már elszámolt teljesítési időszakok és mondjuk egy teljesítési jegyzkönyv dátuma, variálva építési visszatartás és egyéb fogalmakkal. A lényeg, hogy fel kell tüntetni a már kifzetett előleg és annak bizonylatainak azonosítóját (javasolt megint csak az egyértelműség, azaz önálló soron hozni minden előleget) és a tényleges értékesítés valós értékesítési árát függetlenül attól, hogy az milyen kedvezményekkel lett meghatározva, vagy éppen milyen garanciális visszatartások vagy más ezt módosító jogi kiegészítés kerül még a számlára.
Sajnos a végszámla az megér egy külön kis értekezést (például ez év -2008 - decemebrében kifizetek 20%-os áfával előleget majd februárban az új áfakategóriával, akkor a végszámlán...)
Rész-előlegszámla. Ilyen van is meg nincs is. Egyfelől egy számlát bárminek hívhatok, az annak tartalma alapján kerül besorolásra. Tehát, ha én a vevővel előzetesen több részletben történő fizetésben állapodtam meg, arról készíthetek előlegszámlát is, meg rész számlát is. A különbség a kiállítás időpontjában van. Míg az előbbit utólag állítom ki - és éppen ezért adófizetési kötelezettségem közvetlenül emiatt legalábbis csak ekkor keletkezik - addig a részszámlát, ha nem fizetik ki az elvárt bevétel/adó legalábbis könyvelésre kerül, akkor is, ha nem folyik be a bevétel az adófizetési/könyvelési időszakon belül.
* az itt leírtak sok esetben nem minden részletre terjednek ki, azt elsősorban mivel én programozó vagyok a bizonylat kiállítása irányából közeliti meg. Ezért hagytam bizonytalanságot például a végszámla teljesítési dátuma körül.
Kapcsolódó bejegyzések:
2009 július 1.-ei áfa változás és a végszámla korábbi előleggel vagy rész teljesítéssel.
Új áfa kategóriák beállítása (18% és 25%-os áfa) számlázó programokban.
Áfa változás és a 2009 júliusában iktatott korábbi bejővő számlák.
Áfa változás és a bizományos illetve a szállítóra átadott készlet.
Áfa változás - termék árazás 2009.július 1.-én.
Minden PRECÍZ számla modult tartalmazó programban mód van akár a devizás bejővő számlák iktatására is. Azaz akár belföldi akár külföldi szállítótol kapott számla iktatható.
Itt most csak azt mutatom meg hol lehet beállítani azt hogy a cikktörzsben az utolsó beszerzési ár, a 6 alap árkategóriából az 1-esbe (beszerzési ár) automatikusan bekerüljön.
Indítsuk el az iktatást:
A lista alatt lévő gombsoron a beállítás gombbal ellenőrizhetjük, hogy most mi van beállítva.
A képernyő bal alsó részén legyen automatikusra állítva
Ezt követően, ha egy akár ugyan olyan tételt viszek fel már az utolsó beszerzési árat kínálja fel a program :
Nem gondoltam volna hogy nálunk még a norvég nyelv is teritékre kerülhet. Egy utazási iroda kérésére speciálisan a magyar törvényeknek megfelelő számla formátummal, de norvég magyar rovatozással kellett egy új nyomtatványt létrehoznunk.
Az utas persze azt szeretné látni, hogy mit vesz és mennyiért (bruttó egységárral), kevésbé azt amit az adótörvények előírnak, faramuci el nem számolható adótartamú és az utazási iroda "hasznát" pontosabban az utazásszervezői tevékenység díját (nettó áfa bontásban) kell feltüntetni a száviteli előírásoknak megfelelően áfaösszesítőben és végösszesennel is. Sikerült a két feladatatot összehangolni, kiegészítve az eddigi nettó+áfa összesenes rendszert a fenti két tételsor bruttó plusz nettó plusz áfás összesennel is. Mindezt persze norvég / magyar rovatozás mellett.
A fejlesztés során megnéztünk több utazási iroda számláját és bizony sokan megfeledkeznek arról, hogy a különös előírásokon kivül minden más a számítógéppel kiállítótt számlára vonatkozó előírás is érvényes, azaz számos számvitelileg is hibás bizonylat készül ma, mert a fenti probléma elég nehezen kezelhető.
Ha már ezt a speciális változatot elkészítettük, akkor egy füst alatt elkészült a hagyományos kereskedelmi és szolgáltató változat is. Természetesen mindegyik tudja a Ft belföldi, a deviza belföldi és deviza külföldi előírásoknak megfelelő adatkezelést is.
A formátumok megnézhetőek a http://www.precizss.hu/norveg_szamla oldalon.
Mindazon által ez csak a formátum, a számla kitöltése a norvégul tudó alkalmazottakon is múlik.
Nem tudom Magyarországon mennyire van igény ilyen extra nyelvezetű számlákra, de ezzel megadják a tiszteletet a fizető ügyfélnek, még akkor is amikor esetleg feltételezhető az angol nyelv tudása felé.
