Számlázó program

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 59. §-ának előlegre vonatkozó szabálya az áfatörvény 58. §-a szerint teljesülő ügyletek esetén nem értelmezhető. Az áfatörvény alkalmazásában előlegről ugyanis csak abban az esetben beszélünk, ha a beszerző vagy igénybevevő adóalanynak szerződéses vagy jogszabályon alapuló kötelezettsége van a teljesítést (azaz az áfatörvény 55-58. §-ai szerinti teljesítési időpontot)

55. § (1) Az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerű
en megvalósul (a továbbiakban: teljesítés).
(2) Az (1) bekezdéshez f
űződő joghatás beáll abban az esetben is, ha teljesítés hiánya ellenére számlakibocsátás történik. A joghatás a számlán a termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként szereplő személyre, szervezetre áll be, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a számlakibocsátás ellenére teljesítés nem történt, vagy ha teljesítés történt ugyan, de azt más teljesítette.
56. § A fizetendő adót – ha e törvény másként nem rendelkezik – a teljesítéskor kell megállapítani.
57. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ügylet tárgya természetben osztható és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs, a részteljesítés is teljesítés.
(2) Bírósági vagy más hatósági eljárás keretében bíróságnak vagy más hatóságnak nyújtott szolgáltatás esetében, ha az ennek fejében járó ellenértéket a bíróság vagy más hatóság határozattal (végzéssel) állapítja meg, teljesítés az ellenértéket megállapító jogerős határozatnak (végzésnek) a szolgáltatás nyújtójával történ közlése.

megelőzően az ellenérték egy meghatározott részét, esetleg egészét megfizetni. (Ez azt is jelenti, hogy nem minősül előlegfizetésnek, így a normál szabályok szerint adózik az ügylet, ha az ellenértéket megfizetni köteles fél saját döntése alapján előbb fizet, mint a teljesítés napja van.)

Figyelem. Az utolsó mondat a kiállított számlára (jővőbeni teljesítési időponttal) előre fizetésre vonatkozik - értelmezésem szerint -, amennyiben Előlegbekérő levélre vagy csak úgy fizet (utaláson jelezve annak előleg voltát), akkor a pénz beérkezési időpontjára vonatkozó teljesítési idejű előlegszámla kiállítása az előírás. Azonban amennyiben még az utalás napján megállapodás alapján számla kerül kiállításra és ez alapján utalnak, akkor a számla teljesítési napja a megállapodás szerinti lehet (speciális esetben a fizetési határidővel egyező) dátum kerül a számlára és az összege sem kell, hogy megegyezzen (lehet nagyobb, amennyiben nem százszázalékos előtörlesztésben állapodtak meg) Figyelem a megállapodás szövege alapján ez lehet részszámla is.

Az áfatörvény 58. §-ában foglalt szabálynak a lényege ugyanakkor éppen az, hogy az adott ügylet vonatkozásában az ügyletre vonatkozó bármely fizetési határidő teljesítési időpontnak minősül. Az „előlegként” megfizetésre kerülő összegnek is – értelemszerűen – van egy fizetési határideje, ami egyben azt is jelenti, hogy az áfatörvény 58. §-a szerint minősülő ügyletekre tekintettel előre átadott összeg nem az áfatörvény 59. §-a szerinti előleg, hanem az adott elszámolási időszakra vonatkozó, a „végfizetési” határidőtől különböző másik fizetési határidőben térítendő összeg, azaz tulajdonképpen egy újabb 58. § szerinti teljesítési időpont.

Előlegszámla mennyiség nélkül:

A jogszabályi előírásoknak megfelelő bizonylatolás valósulhat meg akkor is, ha az adóalany az adott elszámolási időszakon belül „előleget” szed be, és esetlegesen a tényleges teljesítések ismerete hiányában a számlán nem tudja a beszedett ellenértéknek megfelelő mennyiséget feltüntetni, ugyanis az áfatörvény 169. §-ából levezethető, hogy mennyiséget csak abban az esetben kell feltüntetni a számlán, ha az az ügylet jellegéből fakadóan meghatározható.

169. § A számla kötelező adattartalma a következő:
......
f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége, illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;

Gyűjtő vagy végszámla az összevont és leelőlegezett havi teljesítésekről.

 A következő bekezdés valójában két külön számla, az egyik egy előleg számla 5.-én - amennyiben előlegbekérő levél alapján átutalták a pénzt - vagy rész számla előre kiállítva. A másik egy gyűjtő számla (valójában végszámla, amit legkésőbb a következő hó 15. napjáig ki kell állítani - a teljesítésekről - a törvény szerint, akkor is ha más a megállapodás! Tehát ebből is látszik, hogy a számla tartalmát nem annak neve, hanem annak tartalma és a kiállítás alapjának számító szerződés/megrendelés dönti el. Jelen esetben a végszámlát a jelenleg érvényes (2008-as) törvényben nevesített fogalommal érdemesebb ellátni ("gyűjtőszámla") amin a már számlázott előleget is feltüntetem (mintha ez végszámla lenne és az is, hiszen a levont előleg (tétel) lesz az amitől azzá válik.

Például a felek havi elszámolásban állapodtak meg, amely szerint minden hónap utolsó napján összesítik az adott hónapban történt teljesítéseket. A fizetési határidő a tárgyhót követő hó 15. napja, ami azt jelenti, hogy a teljesítés időpontja a következő hónap 15. napja lesz. Amennyiben a teljesítésre kötelezett fél a tárgyhónap 5. napjáig az előző havi teljesítések ellenértéke 50 százalékának megfelelő „előleget” kér finanszírozási okokból, amelyet tárgyhónapra vonatkozóan tárgyhó 5-ig bezárólag kell kifizetni, akkor – tekintettel arra, hogy a tárgyhó 5-ig teljesítendő „előlegfizetésre” vonatkozó határidő is tulajdonképpen a tárgyhónapra, mint elszámolási időszakra vonatkozó fizetési határidő – ezen időpont fizetési határidőként az áfatörvény 58. §-a szerinti teljesítési időpontnak minősül.

Ez azt jelenti, hogy a tárgyhavi teljesítések tekintetében két fizetési határidő, azaz két 58. § szerinti teljesítési időpont lesz, az egyik tárgyhó 5-e – amikorra az „előlegfizetést” teljesíteni kellett –, a másik tárgyhót követő hó 15-e, amely időpontban az elszámolás eredményeként az „előleg” összegével nem fedezett szolgáltatásokat kell kifizetni.

 Ne feledkezzünk meg arról, hogy a gyűjtőszámlának törvényi feltétele az előzetes megállapodás (írásban), azaz legyen szerződés vagy megrendelés, ami a gyűjtőszámla alapja.

(Pénzügyminisztérium Forgalmi adók, Vám és Jövedéki Főosztály 11711/1/2008. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559844891)