2008.01.01-től eltörölték a stornó számlát?

Mi az a bizonylat ami a javításokhoz használható? Kell-e rá számlával egyenértékű okirat felirat? Vagy Számlát módosító bizonylat?

Az Áfa tv. 170. §:

170. § (1) A 168. § (2) bekezdésében említett okirat kötelező adattartalma a következő:
a) az okirat kibocsátásának kelte;
b) az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja;
c) hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;
(a d pontot 2008.05.01-től eltörölték)
e) a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van.
(2) Eltérő rendelkezés hiányában a 168. § (2) bekezdésében említett okiratra a továbbiakban e törvénynek a számlára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

168 § (2) A számlával egy tekintet alá esik minden más, az (1) bekezdéstől eltérő okirat is, amely megfelel a 170. §-ban meghatározott feltételeknek és kétséget kizáróan az adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja.

 Ennek minimális adattartama eltér a normál számláétól (több):
három másik rovatot is tartalmaz:
- a tárgy (vagy indoklás) sorban kell megadni, a javítás okát (az adat helyét is, amely változott)
- az eredeti számla azonosítóját
- az eredeti teljesítési időt - bár ez nem tételes törvényi követelmény -, alapesetben ez az azon felszámított adó elszámolásának ideje, amelyet érinthet a módosító bizonylat - azonban itt most nem részletezett módon, de a módosító bizonylat átadás átvételét főleg annak idejét érdemes aláírattatni a befogadóval, lévén ez is befolyásolhatja  a módosító bizonylaton szereplő adó elszámolásának időpontját.

Figyelem 2008.05.01-től törölték a 170 § d pontját, mely tévesen azt modta ki, hogy az eredeti számlán szereplő vevő adatokat is fel kell tüntetni. Ezt számos tanfolyamon és kiadványban úgy értelmezték, hogy mostantól ezt nem kell feltüntetni.
  Ez nem igaz. A 2-es bekezdés értelmében mind a vevő nevét és cimét, valamint, ha azt egyéb előírás megköveteli a vevő magyar adószámát, ha érintett a csoportos adószámát és  európai úniós áfa alany vevő esetében a saját uniós adószámot is (ha van).
Azért is kellett elhagyni ezt a pontot, mert a javítóbizonylat vevő adatai, amennyiben pont azokban volt a hiba a kiállított számlában nem egyezhetnek meg a számlával normális esetben (persze lehet kreállni speciális nyomtatványt két vevő rovattal - rossz adatok a törvény szerint és a jó adatoknak is egy -, de tudtommal ilyent egy cég sem készített rajtunk kivül - mi ugyan megcsináltuk, de a kibocsátott verzióban mi sem hagytuk benne, a vevő adatai a megjegyzés szövegében javíthatóak voltak, vagy a hagyományos stornó eljárással - lévén, hogy a hibásvevőnek teljesítés nem történhetett.)

Bizonylat neve.

 Mint azt a különféle számlák esetében, úgy itt sincs nevesítve a bizonylat neve. A lényeg hogy az elnevezés és tartalma egyértelműen utaljon annak funkciójára és feleljen meg adattartamában a fentieknek. Így a legpraktikusabb elnevezés a SZÁMLÁT MÓDOSÍTÓ BIZONYLAT, de lehet akár sima számla szó is, csak szerepeljen valahol rajta a számla javítási célból való kiállítás. Ebből következik, hogy a törvényben általános bizonylat csoportot meghatározó "számlával egy tekintet alá eső okirat" szöveg feltüntetése sem kell. Természetesen feltüntethető, hiszen több információ lehet a bizonylaton, csak a törvényben előírtnál kevesebb nem.

  Miért van, kell-e üres sor (nullás tétel sor), amennyiben az eredeti számlán nem tételt és ezzel összeget módosítok, azaz  a módosító bizonylat nullás értékü.

  A válasz elég szélsőséges, vitatható de röviden szerintem igen, mivel a számlának egyértelműnek és tartalmi előírás az azon feszámított érték/adó stb mértékének feltüntetése, jelen esetben a nulláé, így egyértelmű és nem vélelmezhető azon nem szereplő adat nyomtatási hiba vagy más okból való hiánya. Azaz ugyan úgy mint a számlának kell lennie tételsornak, adó összesítőnek adónemenként és végösszesen soroknak. Az egyértelműség és az  elhagyhatóság egymásnak ellentmondó  tulajdonságok, de tartsuk tiszteletben, mind a saját, mind a befogadó cég könyvelését, tehát így egyértelmű egy bizonylat. Azaz egy bizonylatot nem csak az APEH ellenőrnek kell gyártani, azzal főleg nem ők fognak nap mint nap dolgozni, hanem munkatársaink, partnereink is.

Idegen nyelvű számlát módosító bizonylat.

Erre ugyan az vonatkozik, mint a számlára. Minden további nélkül lehet, de erősen ajánlott a kétnyelvű használata (adó ellenőrzéskor a revizor kérheti a bizonylat hiteles magyar fordítását - á minimum 5000,- Ft/bizonylat)

Idegen befogadó, azaz mit kezd  a módosító bizonylattal egy külföldi?

 Itt nehéz jó tanácsot adni. Mit programozónak nincs sok dolgom, hiszen nem lehet a világ összes országában a befogadó szerinti szövegre előre gyártani idegen nyelévű és a két hatóság által egyöntetűen elfogadható bizonylat formátumot gyártani. Szerencsére nem is kell.
 A megoldás egyértelműen az, hogy ha a bizonylatot még nem bocsátottuk ki és egyéb okokból (pélául hibás vevő adatok) amúgy is stornózható tegyük meg azt, így a vevő felé a hibánk meg sem jelenik.
 Amennyiben a vevő jelez vissza, akkor magyar bizonylat mintájára idegen nyelven is tüntessük fel a korrekciós bizonylat okát és az adatot amit módosítunk. Rosszabb eset az uniós vevő másik hónapban eljárás, hiszen ekkor már bekerül(hetett) az uniós gépezetbe a korábbi hibás számla. Itt minden esetben egyeztesünk a vevővel, hogy ő milyen adattartalmat vár el.

 Használhatom-e a régi storno, helyesbítő, jóváíró, viszárus stb elnevezésű számlákat ?

 A törvény külön bekezdésben (170.§) nevesíti a javító bizonylat önállóságát, de nem zárja ki (egy a deviza számláknál szereplő állásfoglalás alapján), hogy a javító számla egyedi, kihagyás nélküli növekvő sorszámozásnak a normál számlák között szerepeltetésével is eleget lehet tenni.
  Azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy a javító bizonylaton két (három) rovattal több van, mint egy normál számlán és egyértelműen meg kell lülönböztetni, jelölni kell annak funkcióját.

 Többen kérdezték, miért nincs elérhető árú autószerviz program. Nos van, csak azt kell eldönteni, hogy ki és milyen feladatokra akarja használni. Én a mi általunk kifejezetten kisvállalkozásoknak fejlesztett változatról tudok információkat adni. Léteznek a piacon ennél több feladatot ellátó (például drága, feltöltött jármű adatbázissal rendelkező) változatok, de mi az egyszerűbb kezelhetőséget és csak a legszükségesebb adatokat tárolva készítettük el.

1. Az Autószerviz program feladata.

A szervizbe behozott jármű átvétele, hibajegyzék és kért javítások, beépítendő anyagok felvétele (beadóval jóváhagyatása). A szerelők által elvégzett javítások, a felhasznált anyagok és alkatrészek nyilvántartása. A munkalapok alapján a járművek és tulajdonosok nyilvántartása. Segéd nyilvántartásként a járművek forgalmi engedélyének és zöldkártyájának érvényessége is nyilvántartható. A javításokról analitika kérhető le, illetve a lejárati időkre leszűrhetőek a járművek. Így például lekérhetem a következő hónapban lejáró forgalmikat, zöldkártyákat is, hogy kiértesíthessem a jármű tulajdonosát.

2. Hibafelvételi és átvételi munkalap.

  A feladata, hogy a járművet beadó és a jármű adatait felvegyük. Külön figyeljünk oda a kocsi alap és extra felszereltségére, valamint a kocsiban található mozdítható tárgyak listájára a későbbi viták elkerülésére.

3. Végzett munkáról kiállított munkalap.

  A munkafelvételi lap alapján felkínált tételeket tartalmazó munkalap a ténylegesen elvégzett munkákat tartalmazza és a beépített anyagokat, alkatrészeket.

4. Munkalap alapján számla készítés.

  Ahol az Autószerviz program mellett valamilyen számla modul is van telepítve, ott mód van a kész (és a vevő által elfogadott) munkalap alapján számla felkínálására. A program csak felkínál, a kezelő az előkészített számlát kiegészítheti illetve adott esetben kedvezményekkel láthatja el. Amennyiben raktárkezelő modul is van a rendszerben, a bizonylat alapján a raktárból is levonásra kerül, ebben az esetben nem kell külön raktárkivétjegyen a szerelőnek kiadni az anyagokat és az alkatrészeket.

1.) Előlegbekérő levél

  Alapesetben előlegbekérő levélnek minősül elvileg minden olyan bizonylat, ami alakilag nem felel meg a számla tartalmának, de pénz utalására szólít fel, vagy vár el (pld újság előfizetés). Figyelem ! Nagyon fontos momentum, hogy ha valamit nem számlának hívok, de tartalmilag azzal megegyezik, attól az még számlaként is figyelembe vehető (adóellenőrzés)! Tehát lehetőség szerint soha ne tartalmazza az adó pontos mértékére  vonatkozó elemet például, hanem csak a bruttó fizetendő összeg szerepeljen rajta. A számla szó, vagy arra utalás csak határozott szövegkörnyezetben legyen.

2.) Előleg átvétele készpénzben vagy utalás.

  Amennyiben az előleget készpénzben fizetik ki, arról eleve érdemesebb az előlegszámlát kiállítani, hiszen 15 napon belül ezzel a teljesítési dátummal (bevételi pénztár bizonylat dátuma) mindenképpen kell legalább előlegszámlát létrehozni.
  Speciális eset a csekkes befizetés. A postán ez ugyan készpénzforgalom, de könyveléstechnikailag banki forgalomnak számít. Ebből következik, hogy a banki jóváírás napjától számított 15 napon belül a számlát ki kell róla állítani. Speciális eset az újság előfizetésé. Az ugyanis folyamatos teljesítésűnek minősül és így a számla fizetési határideje a teljesítési dátum. Vagy a pénz beérkezése? Vagy az újság megjelenése (példáuldecemberben éves előfizetés) ?
Itt is látszik, hogy mennyire nem egyértelmű, amikor "teljesítés" fogalom alatt egy bizonylaton kellene megjeleníteni minimum két fogalmat (fizikai esemény tényleges, várható vagy adóügyi szempontból elszámolhatóság kezdete - mert a tényleges az ettől független is lehet például a bizonylat kézhezvétele vagy más okból). Ha igazán egyértelmű bizonylatot szeretnék tervezni, akkor erre bizony eleve négy rovatot kellene hagyni (furcsamód, vagy talán mégsem, de ez sem a kiállítónak, sem a befogadónak sem az adóellenőröknek nem érdeke - persze más más okból).

3.) Több előleg - többszöri előleg befizetése.

Amennyiben egy eseményhez többszöri előleg befizetésében állapodnak meg a felek, akkor minden egyes befizetésre a fentiek érvényesek. Azaz elvben külön-külön előlegszámlát kell kiállítani, akkor is ha 15 napon belül történik a többszöri előleg befizetés. Ugyanis a teljesítési dátumnak a befizetéssel egyeznie kell. Érdekes helyzet ebből a szempontból az utolsó előleg megérkezése, amennyiben 100%-os előlegről beszélünk. Ebben az esetben, ha ragaszkodunk az egyértelmű bizonylatoláshoz, akkor szintén előlegszámlát állítunk ki, majd rögtön egy végszámlát (ebben természetesen a még fizetendő összeg nulla lesz). Elvben megoldható lenne az utolsó részletnél, hogy azonos teljesítési dátum esetében az utolsó számla a végszámla, aminek a még fizetendő összege az utolsó részlet, de jogilag erre a számlára csak akkor utalhatott volna az ügyfél, ha már megkapta (pld faxon), tehát a számla kiállításának a napja még minimum előző napinak kellene lennie. Ugyanakkor az előleg és a végszámla ugyan úgy mint minden más számla nem a felirattól, hanem annak kiállítási módjától és tartalmától függ. Szélsőséges esetben a számla szónak sem kellene rajta szerepelnie, ha minden más rajta van a törvényben előírtaknak megfelelően. Tehát az utolsó előlegről, akár a végszámlát is kiállíthatom, de mi a fenti egyértelműbb eljárást javasoljuk. A könyvelők dolgát is megkönnyitik, ha egyértelműbben bizonylatolnak.
  Én legalábbis azt tartom, hogy legyen törvényes a bizonylat, szolgálja annak kiállítóját (jogi, kereskedelmi és marketing szempontból is), ne sértse és ha lehet támogassa annak befogadóját, mind a vevőt, mind annak és a saját könyvelőnket is beleértve (de dolgozhatnak vele még könyvizsgálók, revizorok). Tehát illik körültekintően, egyértelműen de legfőképpen szabályosan kiállítani és éppen ezért mindig alaposan ellenőrizve kibocsátani a bizonylatainkat, ha nem akarunk később sokkal több és ezért felesleges munkát okozni magunknak (nem beszélve az anyagi veszteség - büntetés - lehetőségéről).

4.) Végszámla kiállítása.

 Mint az az előzőekből következik, akár egy 100%-os előleg számlám is lehet, amiről végszámlát kell készíteni, de lehet több rész előleg is és még hátralékról végszámlát kiállítani. Itt azonban nagyon sok variáció van. Az egyszerűbb esetekben a teljesítés jól behatárolható, de más esetben nehezen meghatározható a végszámla valós teljesítési dátuma, vagy legalábbis kellemetlen könyvelni. Ezt befolyásolhatja az előlegszámlákon már elszámolt teljesítési időszakok és mondjuk egy teljesítési jegyzkönyv dátuma, variálva építési visszatartás és egyéb fogalmakkal. A lényeg, hogy fel kell tüntetni a már kifzetett előleg és annak bizonylatainak azonosítóját (javasolt megint csak az egyértelműség, azaz önálló soron hozni minden előleget) és a tényleges értékesítés valós értékesítési árát függetlenül attól, hogy az milyen kedvezményekkel lett meghatározva, vagy éppen milyen garanciális visszatartások vagy más ezt módosító jogi kiegészítés kerül még a számlára.
 Sajnos a végszámla az megér egy külön kis értekezést (például ez év -2008 - decemebrében kifizetek 20%-os áfával előleget majd februárban az új áfakategóriával, akkor a végszámlán...)

5.) Rész számla, vagy előlegszámla?

  Ilyen van is meg nincs is. Egyfelől egy számlát bárminek hívhatok, az annak tartalma alapján kerül besorolásra. Tehát, ha én a vevővel előzetesen több részletben történő fizetésben állapodtam meg, arról készíthetek előlegszámlát is, meg rész számlát is. A különbség a kiállítás időpontjában van. Míg az előbbit utólag állítom ki - és éppen ezért adófizetési kötelezettségem közvetlenül emiatt legalábbis csak ekkor keletkezik - addig a részszámlát, ha nem fizetik ki az elvárt bevétel/adó legalábbis könyvelésre kerül, akkor is, ha nem folyik be a bevétel adófizetési/könyvelési időszakon belül. 

* az itt leírtak sok esetben nem minden részletre terjednek ki, azt elsősorban mivel én programozó vagyok a bizonylat kiállítása irányából közeliti meg. Ezért hagytam bizonytalanságot például a végszámla teljesítési dátuma körül.

  Egyre jobban rámennek adóellenőrzéskor a számlázó programok jogos birtoklására (vásárlási számla, adott esetben eszköz aktiválás) valamint annak formai kellékeire (nyomtatott leírás és a gyártó által kiállított  - nyilvántartott - névre szóló törvényi megfelelősségi igazolásra)
  Mint szoftver fejlesztőnek, egyik kedvenc tevékenységünk az adóhatóság, a VPOP vagy az NNYI hivatalos megkeresésére igazolást írni. Elvben a válasz egy formaszöveg, de persze ahány adóosztály, annyi féle képpen variálják a megkeresést. Ez nálunk azért is kifejezetten jelentkezik, hiszen a jelenleg több mint 3500 cég (közel 10000 szoftver modul licensz) és a számlázó programunkkal kiállított évi sacra 1millió darab számla azt jelenti, nincs olyan hét, hogy ne lenne folyamatban lévő adóellenőrzésben érintett számlánk. Ez alapján nem irigylem az ingyenesen átengedett számlázó programot gyártókat - nagy mennyiség, nulla közvetlen költségfedezet. Vagy ők egy-két év után eltűnnek, mint gyártó? Akkor a felhasználóikat és az azzal a programmal kiállított számlát befogadókat nem irigylem. Mi már megérezzük és mi még csak az első öt cégben vagyunk (kisvállalkozásoknak fejlesztett "dobozos" szoftvert gyártók között). A nálunk is nagyobb ügyfélkörrel rendelkező egy-két szoftveres céget sem irigylem.

  Itt hívom fel a figyelmet tehát, hogy bár nálunk is mód van a korábbi vásárlások nyilvántartása alapján az akkori állapotnak megfelelő igazolás pótlására, de ha ezt a hiányosságot az ellenőr veszi észre, a rugalmasságán/helyzeten múlik, hogy van-e mód bírság megállapítása nélkül pótolni a hiányosságot.
  Követeljék meg vásárláskor (vagy a program gyártói regisztrációját követően) a gyártó által aláírt, névre szoló, a számlázó programokra vonatkozó "törvényi előírásoknak megfelelősségről" szoló igazolást.

  Sokan úgy gondolják, vesznek egy számlázó programot és a hozzá kapott igazolás birtokában már semmi gond nem lehet.

  Nos nem árt odafigyelni, hogy a számítógép, vagy az azon futó szoftver csak egy munkaeszköz és a legtöbb program csak felkínál általa logikusnak vélt és helyes adatokat a kiállítás során, de a számla tartalmáért a számlát kibocsájtó felel (bármely okból lehet hibás a számla, például a számítógép meghibásodása vagy más okból), tehát soha ne bizzunk vakon a számítógépünkben. Igaz, hogy a hibás számlát a saját könyvelőnk, az azt befogadó cég ügyitézője és könyvelője is kiszúrhatja, a tapasztalat az hogy azt hiszik a "számítógép állította ki, biztos jó". Ez nem igaz, bár a programozók mindent megtesznek, hogy a vélelmezhető gépelési, beállítási hibákat észleljék, figyelmeztessenek, de sokszor egy adott helyzetben a kezelőnek kell eldöntenie például, hogy adhatja-e áfa mentesen az egyébként meglévő uniós adószám mellett a terméket vagy sem. Ilyen döntés valójában nap mint nap meg kell hozni más-más vonatkozásban.
  A legfontosabb, hogy a számítógéptől a nyomtatóig sok helyen léphet fel hiba, tehát a kiállított számlát ellenőrzés nélkül soha ne írjuk alá rutinszerűen.

Kell-e megfelelősségi nyilatkozat más jellegű (nem számlázó) programhoz?

 A számlázás vonatkozásában nem, de vannak olyan speciális szakmai ágak, ahol az adott tevékenységhez speciális szoftvert, vagy más hatóság esetlegesen előzetes engedélyét kell birtokolni. Ezek általában önmagukban is valamilyen engedélyköteles tevékenységek.
Ha van egy sima Előlegbekérő levél (bizonylat) létrehozó és nyilvántartó program, vagy készletvezető, stb programunk, akkor ehhez önmagában nem kell semmilyen megfelelősségi igazolás.

Meddig kell megőrizni a programot, a nyomtatott leírást és a megfelelősségi nyilatkozatot?

  A legegyszerűbb válasz, hogy a mindenkori irattári törvény és az adóalanyiság ellenőrizhetőségi ideje szerint a távolabbi időpontig. Tehát minimum jelenleg 5 évig (mérleget követően), de irattári időszak ennél hosszabb idejű egyelőre. A kérdésben a program is szerepelt. Mivel az adóhatóságnak elvileg jogában áll a program utólagos ellenőrzésére a felhasználó telephelyén és számítógépen (például minta számla kiállításával meggyőződni annak megfelelősségéről), így azt is meg kell őrizni. Azaz hiába állok át mondjuk számlatömbre (nyomtatványra) a  programmal amennyiben avval csak egy éles számlát is kiállítottam (cége válogatja de általában a regisztráció is lehet a választó határ), már nem lehet tovább értékesíteni, eladni.

  Sokan kérdezik, kell-e új programot venni, ha a cég átalakul?

 Jogi értelemben alapesetben (mi tartjuk ehhez magunkat) mint jogutód minden eszközt, így a programot is tovább használhatja az új cég. A lényeg a jogutódon és az előző bekezdésen van. Lehetnek azonban cégek, ahol másik adószámmal rendelkező adóalanyra az átregisztrálást nem engedik meg, vagy gyakorlatilag egy új program áráért végzik el. Nem árt erre is odafigyelni.

  Egyre többen kérdezik, hogyan tudnák a vevőiknek azonnal emailben elküldeni a számlát.   Figyelem ! Ez a fogalom nem egyezik az elektronikus számlázással (EDI és az elektronikus aláírás fogalomkörrel kibővített elektronikus számlázással). Itt kifejezetten a számlázó programok által előállított, nyomtatott számlák emailben való elküldésének lehetőségével foglalkozunk.
  A rövid válasz az az, hogy jogi értelemben az emailben küldött nem számít számlának.* Tehát nem sporolható meg a számla postai elküldése a vevőnek (elvileg beleértve annak érkezési, elszámolhatósági időpontját is a könyvelés miatt bizonyos esetekben) Technikailag a számlázó programok általában ezért nem tartalmaznak ilyen funkció felkínálását.

Ide kapcsolódó kérdés:

Nyomtathatom-e PDF-be a számlát?

Jogi értelemben elvileg az eredtit nem. De természetesen miután minden kinyomtatott számla (magán okirat) beszkennelhető, lemásolható stb, így valójában a pdf-ből kinyomtatott Eredeti (1.) példány-ról sem derül(hetne) ki, hogy az nem a számlázó programból készült. Tehát jogi okokból a számlázó programok nem teszik lehetővé közvetlen pdf nyomtatást, de ha a gépen van telepítve egy pdf nyomtató és azt jelölöm ki a számla nyomtatásra, akkor nem egy fizikai nyomtatóra, hanem egy PDF fájlba fog menni a számla és azt nyomtatom ki (mert például a kiállítás helyén nincs is fizikailag nyomtató). Ez természetesen akkor haszálható csak, ha a PDFnyomatató - mondjuk reklám okokból - nem látja el kommenttel a létrejövő nyomatot és a betűket (fontok) is tárolja praktikusan, nehogy máshol nyomtatva másként nézzen ki, mint a mi a gépünkön.
  Ezzel a törvényt alapvetően mégsem sértettem meg hiszen a számlázó programból ahogy a törvény előírja újra eredeti (1.) példányt már nem lehet nyomtatni, mivel a PDF-be nyomtatáskor a program a nyomtatás elindításakor - függetlenül annak célja és sikerességét tekintve - bejegyzi az adatbázisba a lezárás tényét a törvényi előírásoknak megfelelően. Arra azért nagyon figyeljünk oda, hogy csak egy EREDETI-t írjunk alá és pecsételjünk le (utóbbi szükségessége vitatható, de nem érdemes elhagyni) Akkor se írjuk mégegyszer alá, ha a vevő azt állítja elhagyta, kutya ette meg, stb.
Ha kiszeretné próbálni pdf-ben, akkor töltse le a számlázás demót (www.precizss.hu ) valamint egy pdf író nyomtató drivert, ilyen lehet például a
http://www.cutepdf.com/Products/CutePDF/writer.asp (ez win98-tól a vistáig használható) és ha mindkettőt feltelepítette, a számlázás főmenüben (ikonsoron) is állítsa át a nyomtatót az ott megjelent új nyomtatóra aminek a neve: CutePDF writer
Utána a számlázás gombbal álljon rá egy megírt számlára és a bizonylat nevű nyomtató gombbal kérjen egy számla nyomtatást. A feljövő beállító ablakban javasolt egy példányra visszavenni (csak az eredetit, vagy már nyomtatott számla esetében egy másolatot nyomjon ki a pdf-be). Az igen gombra feljön a könyvtár választás, itt lehet kiválasztani, hogy hova és milyen néven jöjjön létre a számla. Javasolt a számla azonosítóját, vagy dátumát is a névben megadni.

* APEH indoklás :

Az indoklás eredeti szövege, az APEH weblapján (megjelent 2006.12.29):
[ www.apeh.hu/print/adoinfo/afa/szgep_szla_emailen.html ]

  Egyik ügyfelünknél, ahol a számla modul mellett a raktárkészletre vétel a vételi jegy programunk által is történik a helyszíni ellenőrzés során kérték az elmúlt időszakban oda alumínium öntvényt eladók listáját. Mivel ez a "probléma" ebben a félévben, az évvégéig várható jogszabályváltozásokig valószinű minden napos macera lesz (megint a legális vállalkozások lesznek a célcsoport, ott ahol nem készül bizonylat - illegális fémfeldolgozók - ilyen probléma nincs), így érdemes erről itt is beszélni.
  Mivel a program tárolja mind a termék mind az eladó adatait, így ez az információ több analitikában is elérhető. A készletváltozási napló is leszűrhető időrendben (akár óra/perc potossággal is ha valaki ennyire részletesen vezeti a vételi jegyet - alapból ez automatikusan megtörténik, ahol utcáról bejővőtől vásárolnak és azonnal kiállítják a bizonylatot. Ugyan így készíthető analitika a vételi jegyek tételei alapján is. A legjobb erre célra az árukarton. Azon van olyan nyomtatási kép ami a partner nevét is tartalmazza.
  Mindhárom analitikánál leszűrhető a lista a teljesítési időszak szerint (bármely időponttól, bármely időpontig), a vásárolt anyag szerint (termék kódja) és akár egy adott eladó szerint is (rendszeres beszállítók esetében, például gyártó cégek hulladéka stb)
  A fenti kérésnek azonban a vételijegy analitika felel meg (adószám/személyigazolvány azonosítás), amennyiben a magánszemélyek ellenőrzése a cél. Ezen a listán az adószám/ személyi igazolványszám is látható.
  De a kérés célja lehet a fordított adózás alapú áfa ellenőrzés is. Ne feledjük, fémhulladék nem csak felvásárlással, hanem céges eladók esetében számlával is kerülhet a telepre (bejövő számla iktatása). Ebben az esetben a bejövő számla is kelleni fog, ahol értelemszerűen ellenőrizni fogják, hogy mind az eladó mind a vevő adószáma helyesen (lásd később majd a csoportos adószám vagy uniós adószám kezelését is) feltüntetésre kerül, valamint az adó elszámolás módja (vevő általi) is jelölve van-e rajta.
 A vételi jegy demó program kipróbálható: www.precizss.hu/demok/vj8/index.htm
 A fenti leírás a vételijegy és készlet modulok együttes használatával érhetőek el, ennek is van egy demója kiegészítve a házipénztár modullal.
 Integrált vételi jegy demó program kipróbálható:www.precizss.hu/demok/vj_k_p/
 Utóbbi a demóban még nem látható (2008.08.04), de az árukartonnak van egy "APEH listá"-ja is, ez egy kibővített készletváltozási lista, ahol minden partner teljes neve, valamint címe és adószáma (személyi igazolványszáma) is látható.

A legfontosabb, ezévtől (2008.01.01) újrafogalmazott és már az első negyedévben  módosított alaptörvény az úgynevezett áfa törvény:
2007. CXXVII. törvény (a 2006/112/EK EU direktíva alapján megújítva a korábbi áfa törvényt hatályon kivül helyezve - ezzel elvben minden az alapján készült számlázó programot is, mint korábban a nyomdai számla tömböket) röviden csak Áfa tv.
valamint ennek végrehajtásáról rendelkező (az arra jogosul PM által 2007.12.29-re datált !*) 47/2007 PM rendelet mely számos régi egyedi rendelkezést cserélt le, fogalmazott újra egységes szerkezetben.

A számla kiállítását befolyásolhatja még
az Art.  - az adózás rendjéről szoló 2003. évi XCII. törvény,
az Artv. -az árak  megállípításáról szoló 1990. évi LXXXVII. törvény,
a Cstv. - a csőd törvény azaz - a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991.évi.IL.törvény,
a Kbtv. - a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény,
a Ptk. - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény,
az Szjatv. - a személyi  jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,
valamint több szakmaspecifikus kikötést tartalmazó szakági hivatkozás (nemesfémek, vegyszerek, élelmiszerek, speciális használtcikkek, állat tartás, járművek, önkormányzatok stb)
Az ezeknek eleget tevő demó (korlátozás nélküli - kivéve saját cég adatok) díjmentesen  letölthetőek:www.precizss.hu/demok/
A demó egyszerű telepítésére (majd könnyű eltávolítására) vonatkozó leírás is az oldalon elérhető. 

* mint szoftver fejlesztő elég érdekes feladat úgy megírni a programot és december közepén leszállítani, a január 1-től azzal induló cégeknek (frissítés, betanulás idő a felhasználóknak, nem beszélve azokról akik a két ünnep között a januári előírás szerinti postázandó számlákat kénytelenek kibocsátani - folyamatos teljesítés, újság előfizetés stb)  Szerencsénknek (a program paraméterezhetősége miatt), vagy a profizmusunknak, vagy az előrelátásunknak köszönhetően (sorolja ki hova akarja) a mi programunk az áfa törvény és a korábbi PM/APEH előírások/állásfoglalások alapján lehetővé tette (némi korlátozás vagy automatizmus hiányában kézi adatbevitellel) a szabályos számla kibocsátását.
  Egyedül a december 31.-ei paragrafusra hivatkozás miatt az APEH megfelelőségi licenszlapokat kellett cserélnünk folyamatosan a később életbelépett előírás változásokkal (pld 0/5 Ft kerekítés kezelése) is frissített programmal egyidejüleg.

 Több mint 20 éve foglalkozom ügyviteli szoftverek fejlesztésével. A tapasztalatom az, hogy a vállalkozók a napi munkájukra koncentrálnak és nem érnek rá odafigyelni az olyan napi munkaeszközük, mint például a számlázó program helyes használatára és esetleg csak évek múlva, drága adóforintokkal fizetik meg a tanulópénzt. Itt ingyen és bérmentve igyekszek tanácsokat adni (csak legális, nem adóelkerülő) bizonylat kiállításához.

  Nagyon sok apró, látszólag lényegtelen részlet van a talán feleslegesen elbonyolított és sokszor nem direkt módon megfogalmazott törvényi előírásokban. Sokan nem tudják miért jó az előlegbekérő, miért kell a számlát módosító bizonylat és kell-e egyáltalán, és ha már használom miért kell a vevő adatait feltüntetni, holott a tanfolyamon azt oktatták nem kell. Miért kell rajta nullás sor, ha csak egyéb adatot módosítok stb.

  Akkor még nem is kezdtünk el sima szabályos számlát írni, kinyomtatni, elküldeni és nyilvántartani. De főleg ha valamit elrontottam, akkor stornózhatom-e, vagy csak helyesbítő számla kell, vagy rontott számla, számla lerontás esetleg visszárus számla? Mi van ha lejárt a 15 nap a tényleges teljesítés óta? Mire jó a gyűjtő számla és kell-e nekem azt alkalmazni? Deviza számla belföldinek, deviza számla külföldinek, deviza számla Unión kivülinek vagy éppen Uniós tagországbeli készpénzes vevőnek, stb. Előleg érkezett, akkor előleg számla?

  Igyekszem más feladatokkal (programokkal) vagy éppen speciális szakmai feladatokat ellátók egyedi gondjaira is kitérni (például újság előfizetői rendszer, csekk nyomtatás vagy éppen csekkes számla nyomtatása, nyomtatvány értékesítők - ABEV feladással, szervizek munkalap alapú számlázására, készletről számlázásra, stb.) Bár látszólag nem ide tartozik, de mivel egyik oldalról mi kiállítók vagyunk, ezért szó lesz a számla el(be)fogadásról is.

Az "APEH engedély" és annak tartalma, a programok használati licenszei, a programok és adatok megőrzési kötelezettsége, nem beszélve a számla másolatokról.

  Lehetőség szerint konkrét példákon keresztül azoknak is próbálok segíteni, akiknek a számítógép csak egy gonosz ellenség, ha ezt megváltoztatni nem is tudom, de legalább valamivel kezesebb, együttmüködő munkaeszköz legyen, ha már együtt kell élniük vele.

 Őrülnék ha segíteni tudnék és megoszthatom a tudásomat mások hasznára is.